Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)
Közlemények – Mitteilungen - Bánki Zsuzsanna: A móri későrómai temető. – Das spätrömerzeitliche Gräberfeld von Mór. VI–VII, 1965–66. p. 171–172. t. LVII.
A MÓRI KÉSÖRÖMAI TEMETŐ 1962 júniusában jelentették az István Király Múzeumnak, hogy Mór, Sztahanov u. 1. sz. alatt ház építés során sírok kerültek elő. A lelőhely a község Ny-i szélén, egy É-i lejtésű domb D-i oldalán a mai Székesfehérvár—Győr-i műúttól a községbe vezető bekötő út mellett, attól É-felé kb. 80—100 m-re van. Kralovánszky Alán jelentése 1 szerint a házépítéskor 5 csontvázas sírt pusztítottak el. Leletek az 1., 3. és 4. sírban voltak. Egy sírt (6.) sikerült feltárnia. Szórványként egy besimított díszítésű füles bögre is előkerült. (1. ábra 4.) Ugyanez év őszén kutatóárkokkal megvizsgáltuk a háztól D-re és Ny-ra eső szabad telkeket (É-on másik lakóház és szőlő, K-en utca húzódik). D-en húzott árkaink egyikében újabb sírra (7.) találtunk. A feldúlt sírok mellékletei a következők voltak: 1. sír — kancsó, szürke, kissé kihajló peremmel, nyakán halvány besimított dísz, a vállon körbefutó enyhe dudor. Füle a peremből indul és lendületes ívvel simul a gömbölyű hashoz. (1. ábra 1.) szá: 8 cm; tá: 5,5 cm; m:17 cm. 3. sír — üvegedény, gömbtestű, csöves nyakkal, törött peremmel, zöld színű. (1. ábra 2.) m:13 cm. 4. sír — korsó, sárgásbarna mázas, gömbölyű hasú. Füle kiegészített. (1. ábra 3.) szá:3,5 cm; tá:5,5 cm; m:15,5 cm. A továbbiakban feltárt 6. sír: nyújtott helyzetű férfi csontváz (iuvenis) 160 cm mélyen. Alsó lábszár csontjait a ház alapozásokar elvágták. Tájolás :93° (É-tól K-felé) Melléklet: bronzcsat az utolsó lumbalis csigolyán, ívesen hajló vasdarab a bal felkarcsont mellett. (1. ábra 5.) 7. sír — közepes megtartású, К—Ny-i fekvésű (fejjel Ny-felé) női csontváz 135 cm mélyen. Balláb DAS SPÄTRÖMERZEITLICHE Im Juni 1962 war man in Mór beim Bau des Hauses Sztahanov Strasse 1 auf ein kleineres, römerzeitliches Gräberfeld gestossen. Fünf Gräber waren beim Fundamen tbau zerstört worden (die Gräber 1, 3 und 4 enthielten Beigaben, s. Abb. 1), Grab 6 hatte im Auftrag des István Király Museums Alán Kralová n s z к у freigelegt. Bei der Erforschung des Geländes im Herbst des gleichen Jahres entdeckten wir noch ein Grabt (Nr. 7). In der Grabgrube, deren Boden mit tegüli gepflas1. Ásatási napló 1962. 2. Publikálatlan anyag az István Király Múzeumban. 3. SZ. PÖCZY K.: AH 36 (1957) 115. 122. sz. XX/13. 4. DOMBAY J.: JPMÉ (1957) 211. XX/4. 5. R. PITTIONI: JÖAI 36 (1946) 85. 6. A. RADNÓTI: AH 36 (1957) 160. 91. Sz. 7. BONIS É.: BpR 14 (1945) 563. II. Constantius, Constantius Gallus, Urbs Roma véretekkel keltezett. alsó szára a comb alá hajtva, jobbláb térdben felhúzva. A jobb felkarcsont bolygatás következtében elmozdult. A sír alját 3 db tegulával rakták ki, hoszszanti oldalán kétfelől 1—1 homokkő darab volt. (LVII. t. 1—6.) Mellékletek: 1. üveggyöngyök (kék, zöld) a nyaknál (1. ábra 8.) 2. egyfülű, csőrös, kiöntőjű, szürke kancsó a jobb lábfej alatt (1. ábra 6.) 3. edény aljtöredéke a visszahajtott balláb mellett 4. vas sarló a sír Ny-i végében (1. ábra 7.) Feltételezésünk szerint a szokatlan fékvés oka lehet: 1. a sír méretei szabták meg az elhelyezést, 2. a halál neme következtében került ilyen helyzetbe, 3. korabeli bolygatás során jutott ebbe a formába. A leletek tanúsága szerint későrómai, IV. századi sírokkal van dolgunk. A kerámia anyagban mázaskorsónk párhuzamait. legközelebb a táci és osákvári temetőkben kereshetjük. 2 A szórvány bögre intercisai, 3 zengővárkonyi 4 , zeiselmaueri 5 leletékkel mutat hasonlóságot. Intercisában 6 és Aquincumban 7 üvegkorsónk megfelelői fordulnak elő. Ugyancsak kettős csonkakúp- és korongos alakú üveggyöngyökkel találkozunk a pilismarótá 8 . és bogádi s temetőkben. A fémanyag esetében a sarlónak nem került elő pontos megfelelője, a 6. sír bronzcsatjának Kisárpáson^o Burgheimban 11 vannak analógiái. A fentiek alapján temetőnk korát a IV. század közepére tehetjük. A további kutatások során sírokat nem találtunk. Valószínűleg a temető szélét sikerült elfognunk, amelynek többi része a házak ill. az út építése során elpusztult. Bánki Zsuzsanna GRÄBERFELD VON MÓR tert war, kam ein Frauenskelett in einer ungewöhnlichen Lage zum Vorschein. (Tal. LVII. 1-6.) die Beigaben s, Abb. 1.6—8. Weitere Forschungen in der Umgebung des Hauses blieben erfolglos. Wir nehmen an, dass wir den Rand eines kleineren Gräberfeldes angeschnitten hatten, das —' wie es die Funde bezeugen — um die Mitte des 4. Jahrhunderts in Verwendung war. Zs. Bánki 8. BARKÓCZI L.: FA 12 (1960) 120. 29. sír. 9. SZ. BURGER A. : JPMÉ (1962) 119. 13—14. sír, I. Constantinus, Constans, II. Constantius érmeivel keltezett. 10. BlRÖ E.: Arch. Ért. (1959) 173. 17. sír. 11. A. RADNÓTI: Bayerische Vorgeschichtsblätter 23 (1958) 97. Constans éremmel. Intercisában ezüst változatban M. R. ALFÖEDI: АН 36 (1957) 473.
