Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)
Közlemények – Mitteilungen - Gorsium. Negyedik jelentés a táci római kori település feltárásáról 1963–64. VI–VII, 1965–66. p. 153–161. Bánki Zsuzsanna: A III/A épület feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 153. – Kanozsai Margit: A IV. épület feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 154–155. – Fitz Jenő: Az V. épület feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 155–157. – Fitz Jenő: A nympheum feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 158–160. – Lányi Vera: A margittelepi temető feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 160–161. – Kocztur Éva: A margittelepi bennszülött település feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 161.
4. ábra A NYMPHEUM FELTÁRÁSA Az I— III— IV. épületek között húzódó köves utca folytatása К irányban, mintegy 100 méter távolságban az I. villa Ny-i sarkától is meghatározható volt (200/770. szelvény). Az utcával párhuzamosan, annak É-i oldalán csatorna húzódott. Közvetlenül a IV. századi utcához tartozó csatornától É-ra lényegesen mélyebb szinten egy nympheum került elő. A terrazzoval borított medence szem-formájú, D-i oldalát lekerekített, homokkőből összeállított alacsony fal alkotja. A követ vas kapcsok fogják össze. A medence É-i falát kváder lapok alkotják, ugyancsak homokkőből.. A kváderfal felett profilált párkány fut végig. A párkány mögött, magasabb szinten a nympheum ívelt hátsó fala emelkedik, ugyancsak kvaderlap okkal borítva, két oldalt egy-egy hatalmas kockaalakú, alján profilált bázissal. A medencét határoló párkány és a hátsó fal között vastag ólomcső húzódik, amely két oldalt áttört nyíláson folytatódik. Az ólomcső közepén a medence fölé érő kiöntő kiágazás maradt fenn. A kiöntő nyílását eredetileg két viziistenséggel diszítetí relief vette körül. A relief a nympheum pusztulásakor a medencébe zuhant. Ugyancsak a medencébe hullott le a kút hátsófalát felül koronázó gazdagon faragott párkányzat. A relief, a faragott párkánytöredékek, a kváderlapok és a két oldalt lévő nagy bázisok fehér, fcgészen puha homokkőből készültek. A bázisok összeillesztett darabjait a medence falához hasonlóan vas kapcsok fogták össze. A nympheum pusztulása kétségtelenül erős tűzzél járt együtt. A medencét határoló kvádererii éppen úgy, mint a relieftöredéken és a faragott párkányrészek né* melyikén vastag fekete koromréteg volt megállapítható. A medencébe hullva nagyobb vakolat és vörös falfreskótöredékek is kerültek elő, ugyancsak erősen kormos állapotban. A nympheum korára a leletanyag határozott választ 158
