Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)

Közlemények – Mitteilungen - Gorsium. Negyedik jelentés a táci római kori település feltárásáról 1963–64. VI–VII, 1965–66. p. 153–161. Bánki Zsuzsanna: A III/A épület feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 153. – Kanozsai Margit: A IV. épület feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 154–155. – Fitz Jenő: Az V. épület feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 155–157. – Fitz Jenő: A nympheum feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 158–160. – Lányi Vera: A margittelepi temető feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 160–161. – Kocztur Éva: A margittelepi bennszülött település feltárása. VI–VII, 1965–66. p. 161.

2. ábra maradványa. A legkorábbi település-nyomok az I. szá- cölöplyukak vették körül. A házhoz egy DNy-ÉK irázad második feléből, a II. század elejéről való benn- nyú vályogfal csatlakozott, amely D-i oldalán cölöpszülött gödrök, a 165/795 szelvény „a" részében, benn- lyukakkal a 160/790 szelvény „b—d" részében is folyszülött lakóház a 165/790 szelvény két ÉNy—DK irányú tatódott. (3—4. ábra) fala között. Egy gyermeksír a 170/795 szelvény 12. ásó- A feltárt szelvényekben tehát — a 175/800 kivételenyomában, ugyanitt egy földfalú kút, alján nagy őrlő- vei, amelyet a középkori jelenségek egészében kitöltötkővel A lakóház felmenő falai valószínűleg vályogftég- tek — általánosságban ugyanazt a periódus-beosztást lábol lehettek, ennek nyomai a 6. ásónyomban (+180— találjuk, az I. század végi bennszülött lakóházaktól a 147) még megállapíthatók voltak. A házat nagyméretű IV. századi épületig, mint az I. villa területen. 156