Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1966)

Új szerzemények – Neuerwerbungen - Bánki Zsuzsanna: Régészeti gyűjtemény. VI–VII, 1965–66. p. 134–135.

fényképfelvétel maradt róluk. Ezt a területet a II. világháború alatt bomba dúlta fel. Középkori temető Sárszentmihályon. 1964 nyarán a Május 1. u. 20. sz. alatt szemétgödör ásás közben csontvázas sírra találtak. A hitelesítő ásatás során újabb sír került elő (D—É tájolású). Melléklet az 1. sírban volt, egy bronztű töredéke, bemondás szerint a fej alatt. A feltárt sír szelvényben szórványosan kerámiatöredék is mutatkozott. A temető, amedy a mai réf. templomtól 25—26 m-re fekszik, a középkori Sárszentmihály egyik temetője lehat, A templomot megvizsgálva, É-i oldalán korábbi alapfalak nyomai mutatkoznak. A Varga malom mögöti réten embercsontok és falak kerültek felszínre. A környezetből kiemelkedő kb. négysízög alapzatú, köves domborulat esetleg középkori templomot, temetőt rejt magában. A terepjárás során összeszedett kerámiaanyag XIV—

XV. századi. Középkori temető Székesfehérvárott a Horvát István utcában. Az új balatoni műút Horvát I. u és Széchenyi utcai kereszteződésénél, a 34. s;z. ház lebontásakor a talaj gépi iegyalulása temetőrészt bolygatott meg: Egy NY—

К tájolású férfi vázat, az eredeti talajszinttől 40—50 cm mélységben. A továbbiakban a 36. sz. ház fala melleitti földkitermelő gödörből került elő nagyobb mennyiségű másodlagos helyzetű csont. A bolygatás az egykori ház alapozásakor történhetett. A hitelesítő ásatás 1963 augusztusban két, egymás alatt fekvő, melléklet nélküli, NY—

К tájolású csontvázat tárt fel. Mindkettőnél nagyszámú koporsószeg volt megfigyelhető. Az 1. sír ásásakor a mélyebben fekvő 2. sírt erősen megbolygatták, bal karja és bal lába hiányzott. A temetőrész feltehetően az egykori Szent Márton templom körüli középkori temetőhöz tartozhatott. Kút feltárása a székesfehérvári Romkertben. A XI. századi bazilika állagmegóvási és a Romkert parkosítási munkáival párhuzamosan 1963. júliusban a Mátyás sírkápolna mellett kút maradványai jöttek elő. A kút köralakú, részben faragott, részben nyers kőből felépítve, külső átmérője 1,5 m, belső 1,10 m. Mélysége az eredeti talajszinttől (a júniusban megkezdett munkák előtti talajtól) 5,20 m; 4,15 m mélységben a kőfalazás megszűnik és gerendás szerkezetben folytatódik. A tisztítás során előkerült leletanyag: kőtörmelék, állatcsontok, a legalsó rétegben egy vas ágyúgolyó, edénytöredékek. Ez utóbbiak alapján a kút valószínűleg a XIV—XV században keletkezett. A XVII— XVIII. század folyamán dögkútként és hulladékgyűjtőként használták. Bánki Zsuzsanna NÉPRAJZI GYÜJTÖUTAK Az 1963—1964-es években néprajzi gyűjtőutakra összesen 102 napot fordítottunk. Ebből Fejér megye területén különböző témák kutatására és gyűjteménygyarapításra összesen 78 napot használtunk fel. Más megyékben (Tolna, Baranya stb.) 24 napot töltöttünk, elsősorban néptánckutató munkával. Folklór témák gyűjtésére 32 napot fordítottunk. Itt előtérbe került a magyar néptánckincs, így elsősorban a pásztortáncok emlékeinek a kutatása. (S о p on у a, Enying, Jenő; M a d о с s a Tolna m ; Vásáros bée ós Dióspuszta Baranya m.) A két utóbbi helyen az MTA Dunántúli Intézet és a Népművelési Intézet közreműködésével, részletes filmfelvételt és zenegyűjtést végeztünk. A kanásztánc különböző változatain kívül, filmrevettük az itt élő csárdást és az u. n, cséptáncot, széktáncot is. Tanulmányoztuk még a kalotaszegi és mezőségi táncokat, amelyeket szintén mozgófilmen rögzítettünk, a táncokat kísérő zenéket pedig magnetofonszalagra vettük fel. Népzenegyűjtést végeztünk Kislángon és Madocsán is. Az elkészült táncfilmek a Népművelési Intézet és a Néprajzi Múzeum filmtárában, a zenefelvételek a Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának Archívumában, az István Király Múzeum népzenei gyűjteményében, a fényképek pedig az IKM adattárában találhatók meg. Mohán a hagyományos farsangi játékkal, a húshagyó kedden lezajló „tikverő" szokással kapcsolatosan végeztünk megfigyeléseket és adatgyűjtéseket. 1964 március 2-án a Néprajzi Múzeum közreműködésével 200 méter filmet készítettünk a szokásról. Az eredeti negatív a Néprajzi Múzeum filmtárában, erről készült másolat az IKM adattárában is található. Az anyagi kultúra témaköreinek vizsgálatára összesen 70 napot fordítottunk. Ezek közül elsősorban a kismesterségekkel (fazekas, késes), a juhászattal és a népi táplálkozással kapcsolatos gyűjtéseinket kell kiemelnünk. Jelentős időt fordítottunk a csákvári kerámiaanyagnak a felkutatására. Két faluban, P ákozdon és Su koron megkezdtük a tárgyak rendszeres gyűjtését, hogy ezek jellemző tárgyi kultúrájáról képet kapjunk. Su koron egy műemlékjellegű parasztház szabadtéri múzeummá való alakítását készítettük elő. de annak végleges lebonyolítása anyagi okok miatt megakadt. Jenőn és Székesfehérvárott viseletgyűjteményünket bővítettük. К i slángon a falu település-történetével foglalkoztunk részletesen. Sergő Erzsébet Sár kész in végzett kutatómunkát és tárgygyűjtést a népi táplálkozás témakörében. Gémes Balázs Alapon, В а г а с s о n, Előszálláson, Cs á к b e r én y b en, Forrás pusztán, Csórón, К i s a p о s t a g о n, M a g y a r a 1 m á s о n, Ménesmajorban, Sársze n t m i к 1 ó s о n és Vaj tán a juhászattal kapcsolatos adatgyűjtések mellett jelentős tárgyi anyagot gyűjtött össze az állattartás gyűjteményébe. Felderítő gyűjtést és gyűjteménygyarapítást végeztünk Agárd, Csákberény, Csák vár, Csókakő, Csősz, G á n t. Magyar-almás és Sárkeresztes községekben. Pesovár Ferenc ÜJ SZERZEMÉNYEK Régészeti gyűjtemény Az 1963—64-ben múzeumunkba került anyagból a vétel, ajándék, terepjárás során szerzett tárgyakat említjük meg. A feltárásokból származó leletanyagról ásatási jelentéseinkben számolunk be. Bronzkori gyűjteményünk Losonczi István ajándékaként T á r n о król urna töredékeivel (Inv. 63.23. 1-2), Velencéről Papp Mihály ajándékaként két fülű 'bütyökdíszítésű vatyai urnával (Inv. 63.45.1) gyarapodott. Sárhatva nból házikerámia töredékek kerültek be. (Inv. 63.103.2) 134