Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Bánki Zsuzsanna – Lányi Vera: Gorsium. Harmadik jelentés a táci római kori település feltárásáról 1961–1962. – Gorsium. Dritter Bericht über die Ausgrabungen in der römischen Siedlung bei Tác, 1961–1962. IV–V, 1963–64. p. 206–220. t. XLIX–LI.

lenné teszik, hogy a villa felépítése — egy néhány évtizeddel későbbre tehető kisebb átalakítást nem tekintve — egységes terv szerint egy időben történt. A felszíni adottságok kihasználása az egyes helyiségek padlószintjénél is következetesen érvényesült. Az 1960. évi ásatás a villa felépítését megelőző korszakokat az egymás fölé rétegeződött építészeti maradvány ok alapján választotta el egymástól és az adott a korábbi kutatások megállapításaitól eltérő kronológiát. A periódusok vizsgálatát 9 metszettel egészítettük ki, amelyeket a villa különböző területén készítettünk és amelyek a jelenkori felszíntől az érintetlen altalajig adnak áttekintést a rétegek elhelyezkedéséről. A legfontosabb metszetek a következők: G/5 a—d metszet. (2. ábra). A peristylium K-d részét hosszában vágja át. A rómaikori megtelepedés előtti, az ókori humusz színtje átlagosan —85 cm-nél mutatkozik.

9 Az első építési periódushoz az alsó fekete földréteg tartozik, tetején vékony, széthullott vályoggal, agyaggal. Ennek a rétegnek felső színtje —50 cm-en van. Ehhez a periódushoz tartozik a metszet É-i végében lévő kiszedett fal, amelyet —170 cm mélyre alapoztak. A második építési periódus, amelyet a „templom'^korszakhoz köthetünk, a 0 szint körül mozog. (A „templom" terrazzopadlójának magassága + 12). Ez a periódus itt is égéssel zárult. Ebben a korszakban szedték ki és temették be az első periódus falát a metszet É-i végében. Alighanem ugyanekkor szedhették ki a másik, —62 cm mélyre alapozott falat, amelynek felső színtje fölött a templom-korszak színtje töretlenül haladt el. A következő agyagos-vályogos szintet a villát közvetlenül megelőző korszakhoz kell számítanunk. Színtje +30 cm körül van, míg a villa peristyliumának padlója +45—54 cm magasságban határozható meg. H/6 a—

Ъ metszet az ÉK-i oldalon. A „templom" területén húzott metszet. A terrazzo padló alatt +2 —7 cm magasságban kőalapozás mutatkozott, amelyet 6—8 cm vastag sárga agyagrétegre fektettek. (Ennek magassága —5 és +3 között észlelhető). Ugyancsak az alapozáshoz tartozott ez alatt egy 8— 20 cm széles szürke agyagréteg. Lefelé haladva ezt agyaggal, kaviccsal kevert törmelékes réteg követi, amely feltehetőleg kiszedett, megsemmisült vályogfal maradványainak tekinthető. Elszórtan faszén maradványok is figyelhetők meg benne. Ezt már csak a rómaikori humuszréteg követi, amely —140 cm mélységig ér le. A „templom" színtje alatt egy építési korszak figyelhető tehát meg, amelynek kiszedett vályogfalát a „templom" építésekor törmelékkel töltötték fel. A terrazzo padlóval lezárt rétegben II. századi bennszülött telep-anyagot, edénytöredékeket találtunk. A metszet kétségtelen bizonyítékot adott a „templom" építési korára, amelyet a II. század 2. felénél korábbra nem tehetünk. H/6 a—

Ъ metszet a DNY-i oldalon. (3. ábra). Ugyanennek a metszetnek DNy-i oldala átvágta azoknak a kerek foltoknak egyikét, amelyek a „templom" terrazzo padlóját több helyet átvágták. A metszet két szélén, ahol a terrazzo padló megvolt, ugyanazok a jelenségek mutatkoztak, mint az ÉK-i oldalon. Azon a szakaszon, ahol a terrazzo padlót eltávolították, —90 cm mélységig téglával kevert földet találtunk, amely laza, omladékos volt. A törmelékben IV. századi kisbronz és ugyancsak IV. századi zöld mázas edény peremtöredéke került elő. A gödör lefelé öszszeszűkült, —90 cm mélységben 60 cm átmérőjű kerek foltot találtunk, amelyet kevert szürke agyag töltött ki. Ez a beásás egyenes falakkal mélyült, mélyen az ókori humusz alá, a sárga homokban. A folt közepén —226 cm mólyen fahordó maradványait találtuk. 9 Ld. a 6. jegyzetet. A terrazzo padló áttörése és a leletanyag egyaránt arra engednek következtetni, hogy a kút-szerű beásás a IV. században, azaz a villa-periódusban történt. Mivel a jelenség nem a gazdasági udvarban, hanem kétségtelenül helyiségben jött elő, kérdésesnek látszik, kútról van-e szó. Hasonló, hordóval bélelt kútszerű beásásokat a villa területén több helyen találtunk, így a peristylium déli részében, ahol a beásást Vaientinianus-érem datálta. J/4 b—d metszet. (4. ábra). A „templom" DK-i sarkától Ny felé húzott szelvény. A metszet a Ny-i oldalon a villához tartozó két padlószintet őrzött meg. A felső rosszminőségű terrazzo alapon átégett agyagból, az alsó sárga agyagból állott. A két szint között 20 cm feltöltés állapítható meg. Az alsóbb szintben a villa építési korának szintjét láthatjuk. Ez a sárgás szint a peristyliuimban és a 7. helyiségben +36, illetve +38 magasságban jelentkezett, ami azonos alsó padlószintünk + 36 cm magasságával. A felső padló a villa Valentinianus-kori átépítésével hozható összefüggésbe. Ez a padló +60 cm szinten van, amely megfelel az 5. helyiség +57 cm magasan jelentkező rossz minőségű terrazzo padlójának. A két padlószint között pusztulás nem észlelhető, ami megerősíti korábbi megállapításunkat, amely csak a padló megújítását állapította meg Valentinianus alatt. A villa alsó padlószintje alatt vályogtéglák mutatkoznak, elsősorban a szelvény K-i részében. A harmadik szint —15 —20 cm mélységben húzódik, a villa —11 cm-nél lévő alapozása alatt. Feltehető, hogy ez a szint köthető a „templom" periódusához. Talán ugyanehhez a korszakhoz számítható az a fal alap a metszet közepén, amelynek alsó mélysége —80 cm-nél van. A „templom" fala a metszet K-i szélét zárja le, alapozásának mélysége —153 cm, azaz a korabeli szint alá mintegy 133—138 cm-mel nyúlt le. A „templom"korszakkal egyeztetett szint alatt még három periódust figyelhetünk meg. Ezek közül égési réteg csak a legalsónál állapítható meg. A —80 cm-ig érő kőalap közvetlenül e réteg fölött kezdődik, az égési réteget nem vágja át. Ezzel szemben a metszet Ny-i részében lévő kiszedett fal alapozásakor mintegy 6—10 cm mélységben az alsó szintet is átvágták. A legalsó szinthez valószínűleg fa-konstrukciós épület tartozhatott, amelynek a rómaikori humuszba vágott négy cölöplyukát megtaláltuk. A kiszedett fal a második szinthez tartozhatott, amelyet vékony, mésszel kevert réteg jelez. A harmadik vályogos szint a fal kiszedése után jött létre, nyoma a kiszedett fal fölött is észlelhető. Az alsó három szint szétválasztása kétségtelenné teszi, hogy a marcoman háborúk előtti bennszülött korszak is több építési szakaszra bontható. Feltűnő, hogy komolyabb égés a legkorábbi rétegnél állapítható meg. A kultúrréteg vastagsága 15 cm, ennek alapján a leégés nem sokkal a település keletkezése után történhetett. K/7 Ъ

—d metszet. (5. ábra). A „templom DK-i sarkától К felé húzott metszet. Az I. villa K-i zárófala ezen a területen nem maradt meg, a metszetben azonban a kiszedett fal helye nehézség nélkül megfigyelhető. A terep alakulását követően a fal alapozása az eddigi metszetek közül itt jelentkezik legmagasabban, + 7 cmnél. (Hasonlóan magasabb a „templom" falának a metszet Ny-i végében látható alapozása is, az előző metszetünkben —153 cm-el szemben —135 cm.). A villa falát egy vályogtégla építménybe vágták, amelynek kissé balfelé eldőlő tégláit a föld elszíneződése kitűnő állapotban őrzött meg.

10 A vályogtéglák a villa fala alatt is megmaradtak, bár alapozásuk alig volt mélyebben (legnagyobb mélysége —8 cm.). A vályogpadlók már nem vágják át azt a feltöltött réteget, amely a szelvény K-i szélénél —26 10 Fényképét Id.: Alba Regia 2 3 (196162) Х1Л. t. 4. 208