Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Közlemények – Mitteilungen - Molnár Vera: Jelentés a zámolyi határban levő kerek templom ásatásáról. – Die Rundkirche von Zámoly. IV–V, 1963–64. p. 234–237. t. LIII.

Jelentés a zámolyí határban lévő kerek templom ásatásáról* A Vértes lábánál, Zámoly északi határában, a Székesfehérvár—Gánt és a Csákvár—Csákberény közti útkereszteződésénél kis dombon egy kerek templom romja áll'. A tömib időközben elpusztult Kerekszenttamás temploma volt ez.

1 A falu helyét ima már csak a rotunda őrzá, és az, hogy ezt a területet még mindig К e r e k. s z e n 11 a m á s pusztának hívja a környék lakossáiga. A templomra maga a falu neve is utal: Kerekszenttamás. A név elmondja, hogy imilyen alakú volt a templom, s megtudjuk belőle azt is, hogy Szent Tamás tiszteletére szentelték.

2 Kerekszenttamást 1231ben említi először oklevél

13 a Csák nemzetség birtokai között. A helynévből arra lehet következtetni, hogy ekkor már a kerek templomnak állnia kellett. Sőt. már aránylag hosszabb ideje felépülhetett, hiszen nyilván bizonyos időnek el kellett telnie addig, amíg a templom alakjáról kapott a falu nevet. S nagyon valószínű, hogy eredetileg ez nem a hivatalos név volt. Vagyis elképzelhető, hogy a templom a XII. sz.-ban épült. A falut későbbi oklevelek is említik/» egészen a XVII. sz.-ig, amikor már lakatlanná vált.

5 Lakosai soha nem költöztek vissza, máig puszta maradt.

6 Csak a rom mutatja, hol volt a település. 1962. október 23. és november 2. között — a székesfehérvári István Király Múzeum megbízásából —, alkalmam volt leletmentő ásatás keretében megvizsgálni az elpusztult Kerekszenttamás község templomát. A templom falainak jelentős része ma is 3—4 m magasságban áll. Csak az északi részén hiányzik egy nagyobb, s a déli részen egy kisebb falrész. Az ásatás során észak—déli irányban egy kutatóárokkal keresztül vágtuk a templomot, és a két oldalon előkerült falnál az árkot északon és délen is szelvénynyé szélesítettük. Az északi szelvényben előkerült a fal alsó része, kváderes falrakással. Belül annyira jó állapotban volt, hogy több helyen még sárgás színűre festett vakolat is maradt rajta. Külső része jobban elpusztult. Az minden kétséget kizáróan kiderült, hogy *Ezúton mondok hálás köszönetet dr. Fitz Jenő múzeumigazgató úrnak, aki ezt az ásatást lehetővé tette, s egész munkánk alatt tanácsaival segített. 1 A múlt században általában templomnak tartották. FÉNYES E.: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851.) 320. S. v. Zámoly. — RÁTH K.: Arch. Közi. (1870) 53. lábjegyzet. Egyeseknél felmerült, hogy római őrház vagy őrtorony lett volna, melyet — esetleg később — keresztény templomként használtak. KAROLY J.: Fei ér vármegye története, IV. (Székesfehérvár, 1901) 299. GERECZE P.; A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (1906) 302., 1152. A XX. sz-ban egyedül Genthon István említi meg (Maevarország műemlékei [BD., 1951., 208.1. Magyarország művészeti emlékei [Bp., 1959., 440.]. Nála török őrtoronyként szerepel. 2 Erre már eddie is felfigyeltek (EÂTH K.: op. cit. KAROLY J. : op. cit. IV., 299.) Az ilyen és hasonló elnevezések, mint Kerekszenttamás, Kerekboldogasszonyfalva, Kerekszentmiklós, a templom alakjára vonatkoznak. Ezt nemcsak az etimológia támogatja, hanem konkrét adatok is. Egyelőre négy olyan példát ismerek, ahol kerek templom ott fordul elő, ahol ezt a helynév is mutatja: Fövenyes— Kerekegyháza puszta — Békés megye (SCHERER F.: Gyula város története I. (Gyula, 1938) 34. Kerekegyháza puszta — Pest megye (SZABÓ K.: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei (Bp., 1938) Bibi. Hum. Hist., Ш., 134. Rábaszentmiklós, hajdan Kerekszentmiklós — Győr megye (FEHÉR I.: Győr megye és város egyetemes leírása (Bp., 1874) 575. Kerekszenttamás Zámolynál — Fejér megye. Ezeken kívül még 13 olyan helyről van tudomáezen a részen a templomnak bejárata nem lehetett.

7 — A kisebb déli szelvényben már sokkal rosszabb állapotú falmaradvány került elő. Kváderezésnek itt nyoma sem volt. Egészen kezdetleges alapozást találtunk, amely keskenyebb volt az eredeti falszélességnél. Fennálló falnak így nem alapoznak. A bejáratnak kellett itt lennie. Ezen a helyen kb két méternyi fal hiányzik. A megmaradt falakon nem látszik semmiféle tagolóelem. Az itt elhelyezkedő kapu — ezek alapján — elég keskeny lehetett, s nem valószínű, hogy bélletes lett volna. Az ásatás során faragott kövek nem kerültek elő erről a részről.

8 A hiányzó falakon kívül megtaláltuk a templom eredeti járósziintjét is, 70—75 cm-re volt a belső feltöltődés alatt. Ép padlórekeszeket csak az északi szelvényben lehetett megfigyelni (a padlót meszes, sárgás színű anyag alkotta, melybe egészen apró köveket kevertek), küllődben csak a rétegek mutattak, hol is lehetett a padlószint.

9 Az egész épület sziklára van építve, így csak egészen vékonyan kellett alapozni. Ha a szikla elég magasan volt, a padló is rögtön rákerült. Ahol a szikláben mélyedések mutatkoztak, ott ezeket köves-földes törmelékkel töltötték fel a padlószint magasságáig (a templom alatt a sziklás altalaj meglehetősen egyenlőtlen volt). A rotunda falát a helyszínen található kőanyagból építették. Durván nagyolt kvádereket faragtak belőle. Legalul a falat egészen nagyméretű kövekből rakták. (90x40 cm-es is előfordul), míg feljebb mind kisebbeket tettek (35x15,25x25 cm, stb.). A kövek mérete még egyetlen soron belül sem teljesen szabályos. A köztük lévő közöket kisebb kőtörmelékkel töltöték ki (10x5 cm, 7x3 cm, stb.). Az építkezés ún. öntöttfalas technikával történt: a külső és belső kvádersor közé teljesen szabálytalan alakú törmeléket öntöttek, s az egészet meszes habarccsal kötötték meg.

10 (LUI. t. 1—6). som Magyarország területén, ahol a helynév alapján a falu temploma kör alakú lenetett. G WERTNER M.: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig I. (Temesvár, 1891) 180., 193. 4 1440- Dl. 13466. — CSANKI D.: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. (Bp. 1897) 350. 1453-58: Dl. 14600, 14623. — CSÂNKI D.: op. cit. 1459: Dl. 15399. — SZAMOTA I.-ZOLNAI GY.: Magyar oklevél-szótár (1902—8) 1459: Dl. 15421. — CSÄNKI D.: op. cit. 1461: Dl. 15601 — CSANKI D.

: op. cit. 5 1662; KAROLY J.: op. cit. III., 327. 6 Pusztaként említi: VÂLYIA.: Magyar országnak leírása, II. (Buda, 1799) 342. FÉNYES E.: op. cit. II. 203. KAROLY J.: op. cit. 355. CSANKI D.: op. cit. 7 Ezt megerősíti a helybeliek szóbeli közlése: 1945 után házépítésre bontották le ezt a falrészt. 8 Az északi szelvényben, a templomon belül, találtunk néhány faragott követ. (Homokkőből készültek, még a fal kváderei a helyi kőanyagból). ív töredékeinek látszanak, de szélesebbik részükön itt-ott vakolat maradványa látható, és a belső részük elég durván van megmunkálva, így nehezen képzelhető el, hogy kapu vagy más nyílás íves keretezését alkothatták volna. Eredeti rendeltetésük ismeretlen. 9 Két fő-réteg volt megkülönböztethető; alul földes, törmelékes, felette meszes-habarcsos törmelékes réteg. Találkozásuk a feltárt padlószinttel esett egy magasságba. 10 A nagyon erősen meszes, alig törmelékes habarcs is az épület aránylag korai voltára utal. 234