Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)
Közlemények – Mitteilungen - Kralovánszky Alán: Velence község történetéhez. – Zu der Geschichte der Dorfgemeinde Velence. IV–V. p. 226–232.
7—8—9. sír. Teljesen feldúltak. , Csak helyüket lehetett megfigyelni az elszíneződés alapján. A temető nem teljesen feltárt. Észak, nyugat és kelet felé tovább folytatódik. A temetőtől keletre mintegy 150 m-re folyik az ún. Csontréti patak, amely minden bizonnyal a korábban talált, s a régi 2. ábra temetőből származó embercsontoktól kapta a nevét. Lehetséges, hogy e temetőből származik az a két kihajlóvégű, illetve egyenesre vágott végű ezüst karperec, amelyet 1914-ben közöltek. 3 A Növényvédő Állomás területén, a kora-Árpádkori temetőtől Ny-ra mintegy 200 m-re 1962-ben egy bolygatott rómaikori sírt tártam fel. A sírt a 232. sz. ház kertjéből került elő pinceásás alkalmával, amikor is a háztulajdonos mindent kiszedett a sírból, amelyhez csak egy kis vájat révén tudott elérni. 4 1. sír. Kőlapokból összeállított sír, benne infans I. életkorú gyermek feküdt a kidobott csontok tanúsága szerint. A sírföldből egy kis bronzhuzal töredéke került elő. A sír tetejét másodlagos felhasz2 A megfigyelt 3. és 6. sír egy eddig kellően nem tárgyalt kérdést vet fel. Nyilvánvaló, hogy a halottat azért helyezték ilyen sírgödörbe, hogy a kétoldali padkára vízszintesen elhelyezett borítással (deszka,? gallyak? lomb?) megvédjék a visszatemetett földtől. E kétoldali padkás sírformát a jól ásható és formáját megtartó kemény, agyagos humusz biztosította. Homokos talajon (Duna-Tiszaköze. Tiszántúl) azonban ilyen sírforma nem ásható ki, mert a laza talaj könnyen beomolhatott. Ezt kiküszöbölendő, talán az ún. köves. vagy téglás sírok esetében, amikor a halott egyik vagy mindkét oldalához köveket nálásban egy II. századi faragott sírkő töredékkel fedték le. A sírkő leírása: felül timpanonban 6-szirmú rozetta. Alatta két oszlop között mellére hajtott jobb kezében lombot tartó, bennszülött viseletű nő mellképe. Balkeze ugyancsak mellére hajtva. A kép alatt töredékes felírat: P • NESERGO VNA • AN •LX • H •S •E •PDVBNO MA.. P. -F. ET • RIANVS E sírtól Ny-ra 50 m-re házalapozas alkalmával 2 csontvázas sírból származó kidobott embercsontot lehetett megfigyelni. Valószínűnek látszik, hogy e sírok is a rómaikori temetőkhöz tartoztak. 5 A régészeti adatok egy úthálózati kérdést vetnek fel. (4. ábra). Kétségtelen tény, hogy Velence területén 3. ábra vagy téglákat helyeztek, hasonló okból csak más technikai megoldással védhették a halottat a koporsót csináltatni nem képes hozzátartozók. A halott mellé elhelyezett kövekre vagy téglákra támaszthatták fel a halottat letakaró, illetve védő deszkákat, lombokat. Ilyen temetkezést figyeltek meg pl. Gellértegyházán. ZALOTAY E.: RégFüz 7 (1957) 52-57. 3 MAROSI A.: Arch Ért. 34 (1914) 63. 4 IKM Adattár. 5 II. század eleji hasonló jellegű alakos sírkő már került elő Velencéről. FITZ J.: Arch. Ért. 84 (1957) 133. 227
