Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő: A baracskai Hercules szobor. – Die Herculesstatue von Baracska. p. 225. t. LII.

A baracskai Hercules szobor A debreceni Déri Múzeum gyűjteményében egy fehér márvány Hercules szobrot őriz. A jó kivitelű alkotás a Déri-féle gyűjteményből került a múzeum birtokába.

1 A Déri-katalógus a következőket mondja róla:

2 „Herkules szoborka, fehér márványból, jobbjával bunkóra támaszkodik, balján oroszlánbőr. Szentélyből való lehet; dekoratív provinciális római munka. Mag. 28,5 cm. Magyarorsz. ásatás. Római császárkor." A szobor lelőhelyéről és találásának körülményeiről a múzeumiban több adat nem (található

3 (LIU. tábla). A szobor összevetése a Baracskán előkerült Herculessel, nem hagy kétséget afelől, hogy ugyanarról az alkotásról van szó. A baracskai fehér márvány Herculest 1876^ban találták Oláh Péter szőlőjében, más kőemlékekkel együtt. A szép szobrot Kuliffay Adolf ercsi számtartó vásárolta mes. Nála latba és írta le A. Baue r, aki 1879-ben az Archäologisch-Epigraphische Mitteilungenben rajzos ábrázolással közölte is a szobrot.

4 További irodalmi adatok szerint a bécsi Belvedere-be került volna,

5 ami azonban utóbb nem bizonyult igaznak.

6 Ezek után úgy látszott, hogy a szobor elveszett, vagy megsemmisült. Az utat megfelelő adatok hiányában ma már nem tudjuk nyomon követni, hogyan és mikor került Herculesünk Ercsiből a Déri-gyűjteménybe. A II. század végén, a III. század első évtizedében készült igényes kivitelű szobor eredetileg a baracskai (Iasulones) Hercules szentélyben állott. A szentélyhez tartozó másik emlék, amely Hercules harcát a kentaurral örökítette meg, 1930-ban került az István Király Múzeum római kőtárába.

7 Fitz Jenő DIE HERCULESSTATUE VON BARACSKA lm Déri Museum in Debrecen wird eine Herculesstatue aus weissem Marmor aufbewahrt, die aus dem Deri-Nachlass stammt (Taf. Ы1.). Es fehlen jegliche Angaben — sowohl im Nachlasis als auch im Museum — die ein Hinweis auf den unbekannten Fundort des Bildwerkes sein könnten. Ein Vergleich mit der Herculesstatue, die 1876 in Baracska gefunden wurde, und deren Beschreibung; A. Bauer in den „Archäologisch-Epigraphische Mitteilungen" 1879 mit einer Zeichnung veröffentlichte lässt keinen Zweifel zu, dass es sich um die verloren geglaubte Herculesstatue von Baracska handelt. J. Fitz1 Inv. VIII. 10. 81. 2 Déri katalógus 81. 1. 3 Béres András múzeumigazgató szíves közlése. Neki köszönöm a szoborról készített fényképet is. 4 A.BAUER: AEM 3 (1879) 125-126.; Továbbá említései: Arch. Ert. RF 13 (1879) 121., RÉCSEI V.: Pannónia ó-kori mythológiai emlékeinek vázlata. (Esztergom 1894) 50, 48. t. 5 MAROSI A.: SzSz 2 (1939) 32. 6 FITZ J.: Hommages a Albert Grenier, Collection Latomua 58 (1962) 625. 7 FITZ J.: IKM.K A/2 (1957) 6-8, 12-15. IS Alba Regia 225