Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Új szerzemények – Sammlungen, Neuerwerbungen - Sergő Erzsébet, B.: A Dunaújvárosi Múzeum jelentése az 1960–1962. évekről. IV–V, 1963–64. p. 196–198.

volt, de különböző temetkezési ritusokat sikerült megfigyelnünk. Hét sírban érméket találtunk. Több női sírban bronz és ezüst „S" alakú hajkarikák voltak. Az egyik sírban a lábszáron patkó volt, egy másikban sarló volt a medence felett, Egy gazdag női sírban üvegpasztagyöngy, ezüst lunula és hajkarikák voltak. A temető templomát is feltártuk. A templom 14 méter hosszú és 9 méter széles volt. Apszisa keletre nézett. A templom falait terméskövekből és római téglatöredékekből alapozták, ezek szerint a közelben római épület lehetett. A templomból előkerült egy vörös márvány-töredék, mely egy oszloptörzs része. A temetőből előkerült legkésőbbi pénzek a XIII. század második felére keltezhetek. Az ásatáson részt vettek: Bóna István, Makkay János, B. Sergő Erzsébet, Mesterházy Károly, Horváth Béla. Dunaújváros Városi Tanács csónakháza. Egy kemence maradványait találtuk, mellette két középkori cseréppel. A leletmentés során megállapítottuk, hogy a temető domboldalon terült el, s a víz sodorta le az embercsontokat és egy lándzsát is. 196 1. Őskor. Dunaújváros-Radar. Az első barakktól 26 .méterre egy vatyai sír került elő. Dunaújváros-Szalmacellulózgyár. A víztorony mellett nagyrévi temető ásatását kezdtük meg, melyben négy sír volt. Dunaújváros-Táborállás. A 3521. hrsz. alatti telken nagyrévi sír került elő. Dunaújváros-Vasmű. A Szállrak. kapujához közel, két épület között készítettek egy iszapülepítő medencét. A medence kiásásakor 3 nagyrévi sírt találtak. Kölesd-Lencsepuszta. (Tolna m.) A baromfitelep melletti homokbányában kelta sírok kerültek elő. Az első négy sírt Mészáros Gyula ásatta ki. Ásatásaink során 23 kelta sírt, 3 neolithikus sírt és 3 melléklet nélküli, „orans" mozdulattal eltemetett csontvázat ástunk ki. Ez utóbbi 3 sír római kori volt. A kelta temető ásatása során 24 darab kerámia, 49 darab különböző ékszer, 3 db vasöv, fegyverek, 5 pár lábperec és juhnyíró ollók kerültek elő. A temető északi részében egy földbevájt római ház került elő. A házban Pó vidéki szigillata töredék volt. A mellété levő hulladék gödörben egy .széttörött agyag amfora került elő. A ásatáson részt vett Bóna István is. Hóm ai kor. Dunaújváros-Páskum. A lelőhely egy völgyben van, ahol a Lebuk-patak ered. A patak forrásától kb 300 méterre, annak balpartján római épületnyomok láthatók, ahonnan III. századi pénzeket hoztak be a múzeumba. Minden valószínűség szerint római villa nyomai lehetnek. 1962. Őskor. Kórház, kazánház pincéje. A most épülő kórház kazánház pincéjében a nyugati falon őskori ház alapjai látszanak. A munkások ebből a pincéből két kőbaltát dobtak ki, amelyekkel a gyerekek játszottak. A ház metszetében égett föld látható. Radar, bekötőút. A radari bekötőutat mélyítették az AKÖV és a munkásszállók között. A földmunkák során 19 hamvasztásos bronzkori urnasírt tártunk fel. Az ásatáson B. Sergő Erzsébet is részt vett. Radar. Az V. barakk mellett egy későbronzkori hamvasztásos urnasírt tártunk fel. 5. Epületelemgyár. A gyár területén földmunkák során öt hamvasztásos bronzkori urnasír került elő. Római kor. Öreghegy. Intercisa castrumában az 1874-es helyrajzi számú telken, közel a castrum déli zárófalához, egy nagyméretű exedrás épület alapfalait tártuk fel. Az ásatás csak újabb részletekkel gazdagította a század elején történt ásatások eredményeit, de az épület alapfalait nem tudtuk teljes egészében feltárni. Az ásatások folyamán csak az épület belső szakaszát sikerült tisztáznunk. A nyugat-keleti irányban fekvő épületben egy 26 méter hosszú, 14 méter széles termet tártunk fel. Ezt 6-6 oszloptalapzat tagolta három részre. Nyugati végében három részre tagozódik, két oldalt egyegy 5 méter hosszú helyiség zárja, középen félkör alapú exedrás helyiség zárja be a nagyméretű termet. A két szélső helyiséget hypocastumos fűtéssel látták el. Az alatta levő pincehelyiségben felmelegített levegőt a falakba beépített ' fűtővezetékkel juttaták a szobákba. Az ásatások során kiderült, hogy az épület alatt 30 centiméter homok alapozást használtak. A nagy terem padlója téglákból készült, az exedrás részt nyolcoldalú piramis téglákkal borították, s a mellette húzódó helyiségek padlója terazzóból készült. Sok helyen az épület fennmaradt falain festett falrészeket találtunk. Kétségtelen, hogy a feltárt épületet a római korszak utolsó idejében készítették, habár építési korszakáról egyelőre még nem tudunk pontos időt mondani. Az eddig feltárt rész alapján lehetséges, hogy egy szír típusú bazilikát tártunk fel a castrum területén, de ezt csak a további ásatások után állapíthatjuk meg. Az ásatáson dr. Bóna István is részt vett. 197