Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Évi jelentés 1960–1962 – Jahresbericht 1960–1962 - Pesovár Ferenc: Néprajzi gyűjtőutak. – Ethnographische Excursionen. IV–V, 1963–64. p. 176–177.

gyeitek meg. Az István Király Múzeumba egy bronz karperec és 2 ezüst, gömbös díszítésű fülbevaló jutott.

27 Alapon, ugyanazon az ÉD irányú homokos dombvonulaton, ahol a bronzkori edénytöredékek előkerültek, a Ny-i oldalon kora-árpádkori cserépbogrács töredékek fordulnak elő a föld felszínén. Ehhez, a Tavasz majortól mintegy kilométer távolságra levő telephez tartozhat a jelenlegi temető területén levő temető, ahol a sírásó munkája közben mindig talál sírokat, fegyvereket, díszeket.

28 Cece Menyőd pusztán, a Templomdombon Ny-K tájolású templomrom rajzolódik ki a föld felszínén. A Templomdomb melletti dombon koraközépkori falu nyomai észlelhetők. Az elvégzett hitelesítő ásatás a templom D-i oldalán két sírt bontott fel: 1. sir Nyújtott helyzetű gyermek csontváz 100 cm mélyen feküdt DNy-ÉK irányban. Vázhossz 106 cm. Alkarok a váz mellett nyújtva. Melléklete nem volt. 2. sír Nyújtott helyzetű felnőtt csontváza 85 cm mélyen, DNy-EK irányban feküdt. Melléklete nem volt.

2

" Alapon a Dózsa György út 89. számú ház gazdasági udvarán kis domb planírozása közben XV-XVI. századi edénytöredékek és paticsdarabok jöttek felszínre. A hitelesítő ásatás XV-XVI. századi edénytöredékeket, kályhaszemeket és kályha oromdíszt, egy 1527-ből származó érmet talált beásott házhoz tartozó, de teljesen .megbolygatott kultúrrétegben. A ház, amely mintegy 100 méterre lehetett Alap középkori templomától, a török alatt pusztulhatott el.

80 1960—1962 között a néprajzi gyűjtőutakra összesen 154 napot fordítottunk, amelyből Fejér megye területén 105 napot, más megyékben (Baranya, Tolna, Bács-Kiskun, SzabolcsSzatmár m.), illetve külföldön 49 napot használtunk fel. Néptánc és népi tánczene vizsgálatára 28 napot töltöttünk terepmunkával. Kiegészítő táncgyűjtést végeztünk Alap községben. Enyin27 Kralovánszky Alán terepbejárása, 1960 augusztus 27— szeptember 12. 28 Kralovánszky Alán terepbejárása, 1961 július 11. 29 Ásatás, 1961 április 12-14. 30 Ásatás, 1961 július 5-12. 31 Kralovánszky Alán terepbejárása, 1961 október 7. Hantoson a Birkás tó K-i partja melletti homokbányában az elmúlt években 80—100 sírt puszítottak el. A sírokat 60—100 cm mélyre temették. Megtartási állapotuk alapján későközépkoriak lehettek. Leletanyag se korábban, sem a homokbánya átkutatásakor nem került elő. Valószínűnek látszik, hogy a Zsigmondkori kun telepítéssel Hantoson kialakult község temetője lehetett. A település azonban korábban sem lehetett egészen lakatlan, amint azt a Petőfi utca 13. számú ház telkén előkerült III. Béla érem (CNH 101) is tanúsítja/

11 Székesfehérvárt a Kovács Sándor utca 2. alatt levő Egészségház építkezése során az épületen belül 4 sírt dúltak fel. Egy sírt a régészeti megfigyelés még helyén talált. Ez 2,5 m mélyen (jelentős újkori feltöltés alatt) nyújtott helyzetben feküdt. Tájolása K-Ny irányú (47°). Melléklete nem volt. A sírok a környéken ismert középkori temetőhöz tartozhattak.

12 Székesfehérvárt a Balatoni út 11-15. számú házak építésénél 150 cm mélységben XVII— VII-XVIII. századi cserepeket és állatcsontokat forgattak ki. Az építőmunkások oszlopfőről és csillagos sarkantyúról is említést tettek, ezek azonban már elkallódtak/'

3 Székesfehérvárt a Május 1 téri iskola előtt 5-10 Ny-K tájolású sírt bolygattak meg az iskola frontjával párhuzamosan, attól D-re 15 m-re húzott 40 m hosszú és 1 m széles csatornaárok ásása közben. A sírok 140-160 cm mélyen feküdtek. Leletanyag nem volt. A rétegtani viszonyok arra mutattak, hogy a sírok nem vágták át a 45 cm mélységig megfigyelhető újkori feltöltést, így a csontok megtartási állapotát is figyelembe véve, XVI-XVII. századi temetkezés állapítható meg.

:;<t Fitz Jenő gen lefilmeztük a Mezőföld nyugati részére jellemző táncokat, az ún. kanászost és bérestáncot (Néprajzi Múzeum Filmtára. Pozitív). E táncok azonosak a megye területéről ismert egyéb típusokkal, de formai megjelenésükben elsősorban a somogyi változatokhoz kapcsolódnak.

1 Megismertünk itt egy lakodalmi menettáncot, amelyet a szomszédos pusztákon verbunknak neveztek. Ismerték a környéken az 32 Molnár Vera helyszíni szemléje, 1961 október 31. 33 Kralovánszky Alán terepbejárása, 1961 október 12. 34 Kralovánszky Alán terepbejárása. 1961 október 9. 1 PESOVAR F.: Fejér megyei Népi Táncok I. Alapi Táncok. Alba Regia 1 (1960). NÉPRAJZI GYÜJTOUTAK 176