Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Évi jelentés 1960–1962 – Jahresbericht 1960–1962 - Fitz Jenő: Igazgatói jelentés. IV–V, 1963–64. p. 171–172.

Jelentés a Fejér megyei Muzeumok 1960-62, évi tevékenységéről Hatodik jelentésünk

1 három év munkáját foglalja magába. E három év fontos és mélyreható változásokkal szabott új irányt a megyei múzeumok további fejlődésének. A Művelődésügyi Minisztérium 1961-ben kelt határozata folytán az István Király Múzeum 1962 január 1-től a Fejér megyei Tanács igazgatása alá került és a megyei múzeumok egyetlen szervezetbe egyesültek. A tanácsosítás és a szervezeti átalakulás sok tekintetben változtatott a megyei múzeumi feladatokon, és szinte alapjában új meghatározást adott az egyes múzeumok működésének. A munkaerők és a pénzügyi keretek gazdaságos kihasználása egyes feladatok végzésének összevonását, központi intézését tette szükségessé, elsősorban a múzeumi adattár, könyvtár, a restaurálás és fényképezés terén. De a gyűjtések, ásatások, a tudományos munka is a korábbi felparcellázás helyett összefogottabb, a megyei feladatoknak megfelelő keretek kialakítását tették szükségessé. Mostani jelentésünk ezt az átalakulási folyamatot, amely 1962-ben még csak első próbálkozásainál tartott, s amely a következő években érett meg, lényegében véve még nem tükrözi. A két megyei múzeum 1961 végéig külön utakon járt, így indokoltabb a végzett munkáról a három év során múzeumonként számot adni, az 1962-es és egyes változásainak figyelmen kívül hagyásával. Az István Király Múzeum három évi tevékenységében a legnagyobb arányú és jelentőségű feladat az 1958-ban megkezdett

2 táci rómaikon ásatás folytatása volt. A három év során a feltárásokra az első két évnél aránytalanul több pénzt — összesen 726 000 forintot, időt — 431 napot — fordítottunk, ennek megfelelően az elért eredmények is — az I. és II. villa ásatásának befejezése, az ókeresztény bazilika és a mellette levő nagy közkút feltárása, a IV. épület ásatásának megkezdése, mintegy 200 sír a margittelepi későrómai temetőben — túlszárnyalták a kezdeti évekét, és ásatásunkat a legjelentősebb rómaikori ásatások közé emelték. A táci ásatással párhuzamosan megkezdődött a csókakői vár feltárása is, amelyre a három év alatt 127 000 forintot költöttünk és 83 napot fordítottunk ásatására. A nagy ásatások, amelyeken kívül 64 leletmentést is végeztünk, régészeti gyűjteményünket megháromszorozták: ez az idő alatt 185 655 tárgy került gyűjteményünkbe (ebből 154 505 Tácról). Ez a rendkívüli fejlődés a gyűjteményanyag elhelyezésében, restaurálásában, leltározásában és tudományos 1. Ötödik jelentésünket az előzőek felsorolásával id. Alba Regia ?./3 (1961—62) 97—127. feldolgozásában fokozta már korábban is meglevő nehézségeinket, amelyeken csak lassan tudtunk úrrá lenni. A megszaporodott ásatási munkába szerződéses munkatársként 1960-ban Kralovánszky Alán kapcsolódott be, akit 1962ben — már kinevezve -— Bánki Zsuzsa váltott fel. Ugyanettől az időtől a táci ásatás felszaporodott leltározási munkáira Pleidell Orsolyát szerződtettük. Az ásatási munkába, a korábbi évek gyakorlatát követve, rendszeresen vontuk be az Eötvös Loránd Tudományegyetem régészeti tanszékének hallgatóit: Bánki Zsuzsa (1960—61), Borzsák Erzsébet (1960—61), Dax Margit (1962), Dobrovits Dorottya (1961), Gabler Dénes (1960), Gémes Balázs (1960), Horváth Béla (I960), Jerem Erzsébet (1961) Kelemen Márta (1960—61), Koeztur Éva (1960—61), Kovács Tibor (1961—62), Lampropulu Fotini (1960), Lányi Vera (1960—62), László Emőke (1961), Mesterházy Károly (1961), Molnár Vera (1960—62), Pető Mária (1960—61), Rosner Gyula (1960), Szabó Miklós (1960), Torma István (1960). Az egyetemi hallgatók egy részét az ásatás feldolgozásába is bevontuk. Bánki Zsuzsa a II. villáról készítette szakdolgozatát, a margittelepi IV. századi temető publikálását Lányi Verának, az I. villa terra sigillatáinak feldolgozását Gábler Dénesnek engedtük át. A régészeti tanszéknek tanszéki ásatás céljára a IV. épület területét biztosítottuk. Itt a tanszék Kanozsay Margit vezetésével 1961 óta végzi a feltárást. Egyetemi hallgatók működtek közre a csókakői ásatáson is: Gémes Balázs (1960, 1962), Molnár Vera (1960), Nagy Katalin (I960), Rosner Gyula (1960), Sárkány Viola (I960), Szatmári Sarolta (I960), Szőke Mátyás (I960), Torma István (1960). A nagyméretű ásatások általában nem érintették károsan feladatainkat. A három év során 68 tanulmány jelent meg tudományos dolgozóink tollából, 42 külföldön (NDK 6, NSZK 34, Olaszország 1, Belgium 1), 15 országos folyóiratban, 5 helyi, 6 saját kiadásban. Ősrégészeti kutatásunk lezárta a korai vaskor kutatását — az elért eredményeket a Vali kultúráról írt tanulmány foglalta össze, amelv az Alba Regia 1 (1960) kötetében látott napvilágot,

3 és F. Petres Éva a római ősrégészeti kongresszuson ismertetett. A kutatás középpontjában a késővaskori emlékanyag összegyűjtése és az ethnikai kérdásek vizsgálata került. Ezzel párhuzamosan a létrehozott őskori munkaközösség (Bandi Gábor és Kovács Tibor bevonásával) megkezdte 2. FITZ J: Gorsium. a táci rómaikori ásatások (Székesfehérvár 1964j 3. F. PETRES E : Alba Regia 1 (1960) 17— il'. 171