Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)
Tanulmányok – Abhandlungen - Dani Lukács: A dunaújvárosi (dunapentelei) osztályharc 1918–1919-ben. – Der Klassenkampf von Dunaújváros (Dunapentele) in den Jahren 1918–1919. IV–V, 1963–64. p. 155–159.
Az osztályharc további menetére döntő hatást gyakoroltak az országos és a megyei események. A reakció február 3-i zászlóbontására Székesfehérvár szociáldemokraták által vezetett munkássága adott választ. A. hatalmat átvevő Hatos Bizottság vezető pártja azonban nemcsak a „köztársaság mai rendjét felforgatásával fenyegető ... felülről jövő ... mozgalmak ellen" lépett fel, hanem a legerélyesebb intézkedések életbeléptetését követelte az „az alulról jövő" mozgalmakkal szemben is. 14 A megyei erőviszonyok ilyen alakulása következtében aktiválódó közigazgatás nyomására a helyi nemzetőrség magatartása is megingott. Főbírói utasításnak eleget téve szálltak ki Perkáta községbe a földfoglaló agrárproletárok lefegyverezésére, 15 majd a kisapostagi kommunista szervezkedésről küldtek jelentést. 16 A földkérdés törvényes és közeli megoldásának elhúzódása és a súlyosbodó közellátási nehézségek a februári átmeneti megingás után — a hónap utolsó napjaiban ismét a helyi proletariátushoz közelítette a nemzetőrséget. A nemzetőrség csatlakozása, a súlyossá váló közellátási helyzet fellépésre késztette a proletárszervezeteket a Nemzeti Tanács befolyása alatt álló elöljáróság ellen. A február eleji fehérvári példát követve, s a november óta hangoztatott népköveteléseknek eleget téve, február végén a Szociáldemokrata Párt és a Szövetség megalakította a község munkástanácsát. A munkástanács élére Gecse Zsigmond, a helyi cementgyártó műhely munkása került 17 A tanács tevékenysége az elöljáróság munkájának ellenőrzésére irányult. Az elöljáróság tehetetlensége önálló fellépésre jogosította fel a munkástanácsot. Elsősorban közellátási kérdésekben. A tömegek követelésére legfoglalta a malmok vámgabonakészletét, és kiosztotta a rászorulók között, kiárusította a Hangya ruházati cikkeit és hízott sertéseket mért ki. 18 Március elején már nemcsak ellenőrizte, hanem ki is sajátította az elöljáróság hatáskörét. Egy közellátási problémával kapcsolatos összetűzés során eltávolították a bírót is a községházáról. 19 A hatalom osztatlan birtokosává március közepén a munkástanács vált, A Tanácsköztársaság megalakulása legalizálta a fennálló állapotot. ' A Tanácsköztársaság Dunapentelén A helyi proletariátus a hatalmat két szervezetén — a Szociáldemokrata Párton és a Föld14 Sz kesfehérvári Állami Levéltár (SZÁL) leltározatlan kézirat a Tanácsköztársaság anyagából. Idézve: Tanácsköztársaság Fejér Megyében, op. cit. 37. 15 SZÁL, Direktóriumi iratok, 17/266. 16 Ibid. 17/203. 17 ASZTALOS ISTVÁN visszaemlékezése, valamint Direktóriumi Iratok, SZÁL 1111. munkás Szövetségen keresztül gyakorolta. A közellátási kérdésekben mutatott radikális fellépés széles tömegtámogatást biztosított a munkástanács számára. A párt vezetése a már régebben beszervezett, illetőleg fogságból hazatért kisiparosok kezében volt. Politikai tapasztalataik és aktivitásuk a szövetségnél jelentősebb volt. Egyes kérdésekben (mint pl. a vallás) radikálisabbaknak is bizonyultak. Az e területen mutatkozó aktivitásuk személyes ellentéteket is eredményezett mind a munkástanácson belül, mind a két szervezet tömegei között. A földkérdésben elfoglalt álláspontjuk azonos volt a központi elképzeléssel. A proletárdiktatúra győzelme után, a szakszervezet igényével fellépő Földmunkás Szövetség a föld egyéni birtokbavétele mellett foglalt állást. Ettől az elgondolástól vezetve az iparosmestereket nem vették be a szakszervezetbe. A kiszorult kisiparosok részéről felvetődött egy újabb szakszervezet létrehozása. Ilyen jellegű tanácsot kapott a budapesti központban megfordult delegációjuk is. Ennek ellenére a „mesterek szakszervezetének" megalakítására nem került sor. 20 A proletárdiktatúra kikiáltását követő, szükségessé váló intézkedések a szervezetek között meglévő ellentéteket háttérbe szorították. A közvetlenül megoldásra váró feladat a tanácsválasztások lebonyolítása és a Vörös Őrség létrehozása volt. Az április 7-i választáson — két körzetre osztva — a község lakosságának 23,6%-a vett részt. A megválasztott 40 tanácstag 65%-a paraszt, 25%-a kisiparos, 10%-a értelmiségi, illetve alkalmazott volt. A falusi szegények a tanácsban abszolút többséggel (55%-kal) rendelkeztek. 21 Az intézőbizottság megválasztása lényegében az addigi munkástanács vezetőinek megerősítését jelentette. Csaknem a tanács megalakulásával egyidőben került sor a Vörös Őrség megszervezésére, illetve a nemzetőrség átalakítására. Az őrség tagjainak túlnyomó többsége a nemzetőrség — és közte a volt csendőrség — soraiból került ki. A vezetésben is az addigi gyakorlat maradt meg, változtatás nélkül. A parancsnok Kallós Dezső, helyettese Hideg Lajos volt csendőrparancsnok lett. 22 A vezetésben megerősített direktóriumi tagok fő feladatát továbbra is a közellátási nehézségek megoldása alkotta. Ezeket az erőfeszítéseket nehezítette a helyi reakció mesterkedése, majd támadása az intézőbizottság ellen. 18 Ibid. 19 Ibid. 20 HORVÁTH FERENC visszaemlékezései. 21 SZÁL, Direktóriumi iratok, 17/338/2, 113. 22 HORVÁTH FERENC és ASZTALOS ISTVÁN visszaemlékezései. 157
