Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 4.-5. 1963-1964 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1965)

Tanulmányok – Abhandlungen - Dani Lukács: A dunaújvárosi (dunapentelei) osztályharc 1918–1919-ben. – Der Klassenkampf von Dunaújváros (Dunapentele) in den Jahren 1918–1919. IV–V, 1963–64. p. 155–159.

 dunaújvárosi (dunapenteleí) osztályharc 1918-1919-beii Dunaújvárosnak ma egyik városrésze (Óváros néven) az egykori Dunapentele. Évtizedekkel ezelőtt a négyezer lakosú falu Fejér megyére általánosan jellemző viszonyok között élt. A felszabadulás előtt a megye a nagybirtok hazája volt. 1935-ben itt élt az ország nagybirtokosainak egyhatoda, 119 személy birtokolta területének 42%-át. A nagybirtokosok megyéjében a legnagyobb volt a földkoncentráció az adonyi — a mai dunaújvárosi — járás területén. Az egyházi és a világi nagybirtok a községek határának 50—90%-ára terjedt ki.

1 A közel kilenc ezer holdas Dunapentelén — az első világháború előtt — a lakosság 70 százalékának birtokában a határ 10%-a sem volt. A község 8 nagybirtokosa a földnek több mint a felén gazdálkodott. A kulákgazdaságokkal együtt a kizsákmányolók kezén volt a mezőgazdasági terület 80%-a. Az aránytalan birtokmegoszlásból adódó problémákat élezte, hogy a mezőgazdasági kereső népesség 30%-a agrárproletár.

2 A község kedvező földrajzi helyzetét (gabonakikötő) a nagybirtok mellett a kulákok használták ki. A szemtermésre berendezkedett, gyengén gépesített nagybirtokok számára nagy mezőgazdaság" tartaléksereg állott rendelkezésre. A szabad mezőgazdasági munkaerő számára két út volt: a feudális kötöttségekkel járó, időszakos keresetet biztosító napszámosmunka, vagy elvándorlás a községből.

8 A középparasztság viszonylag kis száma miatt a község lakossága két élesen elkülönülő és szembenálló részre oszlott. Ez a körülmény a periodikusan mélyülő és esetenként éles formát öltő osztályharc forrása. A birtokos parasztság szervezeti élete a gazdakörre koncentrálódott. A tagságot alkotó nagy- és középparasztok aktív politikai életet elsősorban a választások idején éltek. Néhány híve volt közöttük — a tizes évek közepén — a Nagyatádi-féle Gazdapártnak. A falusi szegénység körében az 1905-—1907. közötti években hatottak a szociáldemokrata 1 Központi Statisztikai Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága, Számvetés a MSZMP kongresszusa előtt (Székesfehérvár, 1959/46. 2 Az 1910-es népszámlálás és a Dunaújvárosi Múzeum gyűjteményében levő dokumentumok közöletlen adatai alapján. 3 1910-ben 3958. 1920-ban 4197, 1930-ban 3905, 1940-ben 3983 lakosa volt a községnek. A természetes szaporodás ellenére tehát a létszám stagnált. 4 PETROVICS ISTVÁN (Dunaújváros, Gőzmalom u.) s NÉtanítások. 1906-ban létrehozták a Földmunkások Országos Szövetsége helyi csoportját, Petrovics István vezetésével. Még a szövetség megalakulása előtt — 1905 július 12-én — aratósztrájkot, majd 1906 májusában mezőgazdasági munkássztrájkot szerveztek.

4 A község iparát néhány malom és egy cementgyártó műhely jelentette. A lakosság 16%-át alkotó iparosok zöme önálló, de segédet nem foglalkoztató kisiparos, akinek fele félproletár sorban élt. Éz utóbbiak a lakosság politikailag legmozgékonyabb elemei. Egy részük ipari gócpontokban is megfordult, átmenetileg vagy végleg szervezett dolgozóvá vált. E mellett sok szál fűzte őket a helyi agrárproletáriátushoz. Ez tette alkalmassá őket arra, hogy az 1918—19-es események vezetőivé váljanak. A polgári demokratikus forradalom hatása A község társadalmi ellentéteit az első világháború végsőkig kiélezte. A keresők hadbavonulása, a katonakötelesek 8%-ának pusztulása, a szemérmetlenné vált igauzsora, a feketepiac megfizethetetlen árai, a hadisegélyekkel történt visszaélések csak tetézték a dolgozók nyomorúságát, fokozták elkeseredésüket és növelték elszántságukat, A korábbi elfojtott mozgalmak megoldatlan problémái, majd a háború által felvetett újabb problémák az érlelődő forradalom táborához sodorták az útját kereső szegényparasztot és agrárproletárt. A polgári demokratikus forradalom győzelmének hírére a helyi proletariátus is megmozdult. 1918 novemberének első napjaiban — az orosz hadifogságból hazatért katonák vezetésével — elkergették a jegyzőt. Majd e spontán mozgalmat szervezett formába kívánták terelni. Felvetődött körükben a munkástanács létrehozásának szükségessége.

5 A „komoly aggodalomra (okot) szolgáltató, szinte bolseviki irányzatú árnak a hömpölygését" megye szerte a nemzeti tanácsok megalakításával sikerült megállítani.

6 A földprobMET MIHÁLY (Dunaújváros, Hegyek) visszaemlékezései, valamint MÉREY KLARA, A mezőgazdasági munkásság mozgalmai a Dunántúlon 1905—1907-ben (1956) 34. 5 ASZTALOS ISTVÄN nyugdíjas (Bp.. Ond vezér u. 36) és HORVÁTH FERENC (Dunaújváros, Óváros, István u. 743) visszaemlékezései alapján. 6 Tanácsköztársaság Fejér Megyében. Megyei Művelődésügyi Osztály kiad. (Székesfehérvár, 1959) 12. A Székesfehérvár és Vidéke c. lap eredeti közlése után. 155