Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Évi jelentés 1958/59 – Jahresbericht 1958/59 - Fitz Jenő: Ásatások. – Ausgrabungen. II–III, 1961–62. p. 98–115. t. XXV–XXXI.

vényben két tűzhely, egy szemétgödör és egy lakógödör került elő (2 ábra), ötödik szelvényünkben, a hegyre vezető dülőút balodalán egy női csontváz került elő (8. sír). A sírt korábbi szemétgödörbe ásták, később újabb szemétgödör készítésekor a csontváz medencéjét és lábait eltávolították. A feltárás a korábbi ásatásokat megerősítő leletanyagot hozott felszínre. Egyetlen Tiszai kultúráiba tartozó cserép töredék egészíti ki új jelleggel eddigi ismereteinket. A feltárás és az útépítés során végzett megfigyelések alapján a G a 1 a g о n y á shegy lankás oldalain nagyobb kiterjedésű újafobkődi településre engednek következtetni, de a SZÉKESFEHÉRVARI SZEMLE ugyanebben a jelentésében egy kocsijelenetes kőről is említést tesz, amely Sárközi Zsigmond házánál volt látható,

10 azóta elveszett. 1959ben egy másik bennszülött sírkő, Valauna Nigrini f. sírfelirata

11 került be a Gyulai Töltés-dűlőből az István Király Múzeum kőtárába. Valószínűnek látszik azonban, hogy ez a bennszülött kőemlék is másodlagosan kerülhetett a lelőhelyre, ahol feltehetőleg későrómai sírok feküdtek.

12 A bennszülött település helye, amelyre a két kőemlék alapján következtetni le2. ábra kori település feküdt, amelynek csak szélét semimisítette meg az új műút. Az út túlsó oldalán levő kisebb emelkedő elhordásakor leletanyag csak szórványosan került elő, ez a terület valószínűleg már kívül esett a településen.

8 Eraviscus temető feltárása a mányi Kálváriadombon. M á n у határában a kutatás több helyen ismert rómaikori település-nyomokat. 1933-ban a Kő hánya s dűlő ben találtaik egy kisebb helyiségekből álló épületet Philippus Arabs dénárjával és nagybronzával, valamint kissé távolabb két kőlapokból összerakott sírt.

9 Ezek az adatok inkább III—

IV. százahetett, csak az 1959. évi ásatás alapján köthető a Kálváriadomb környékéhez. A Budapest—Bécs között készülő műút építéséhez a mányi Kálvária dombon 1959-ben kőbányát nyitottak és a domb nyugati felét gépi erővel elhordták A domb tetején, a 15—30 cm vastag humuszréteg eltávolítása során nagy részben elpusztult a településhez tartozó temető. A szokatlanul magas, három oldalról meredek domb keleti lejtőjén a földkotró által érintetlenül hagyott területen hat sírt sikerült feltárni.

13 A temető az 1. sírban talált vaslándzsa alapján a LT D-től volt használatban, legkésőbbi leletei a II. század közepére tehetők. A sí8 Arch. Ért. 87 (1960) 227. S MAROSI A., SzSz 3 (1933) 15. íö Ibid. A kőről említést tesz: SÄGI K., Arch. Ért. 194445 229, 12. sz. 11 A kőemléket más helyen fogjuk közölni13 ROSNER GY. jelentése. A sírkő egy Hercules-Anteus relieffel együtt 1944-ben bunkerásás közben jött felszínre. И A sírok leírásával és a temető részletes feldolgozásával másutt fogunk foglalkozni. 7* 99