Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Évi jelentés 1958/59 – Jahresbericht 1958/59 - Igazgatói jelentés. II–III, 1961–62. p. 97.

JELENTÉS AZ ISTVÁN KIRÁLY MÚZEUM 1958/59. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL ötödik jelentésünk,

1 amelyet az előzőektől eltérően nem külön számként adunk közre, két év munkáját foglalja magába. A két év legjelentősebb eseményei, amelyek a Múzeum további fejlődésében is új irányt szabtak, a tanácsokkal és azok intézményeivel kialakult szorosabb kapcsolat, együttműködés eredményeként jötték létre. Ezek egyike a martonvásári Beethoven Múzeum létrehozása volt az egykori Brunszvikkastélyban, 1958 tavaszán. A Fejér megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának bőkezű támogatása nemcsak a két teremre terjedő kiállítás megrendezésére adott lehetőséget, de arra is, hogy dr. Major Ervin, az ismert zenetudós közreműködésével jelentős Beethoven gyűjteményt hozzunk létre, kiegészítve azt a Brunszvik család emlékeivel, zongorájával, megmaradt könyvtárával. A két év másuk kiemelkedő eseménye a táci rómaikori ásatások megindulása volt ugyancsak 1958-ban, amelyet az Idegenforgalmi Hivatal mellett a székesfehérvári Járási Tanács anyagi támogatása tett lehetővé.

2 A mintegy 20 évre tervezett ásatásra az első két évben 120 ezer forintot költöttünk: ezek a távlatok és arányok következtében ez az ásatás már kezdeti időszakában is a Múzeum tudományos kutatómunkájának középpontjába került. De alapvető hatással volt a Múzeum egész munkájára, sőt jövőjére is. Régészeti gyűjteményünk a két év alatt 15 745 tárggyal gyarapodott, többel, mint az 1950—57 között eltelt nyolc év alatt, amikor a szaporulat 11 864 tárgy volt. Ez a megnövekedett fejlődés a gyűjteményanyag elhelyezése, restaurálása, leltározása és tudományos feldolgozása terén egyaránt megnövekedett nehézségekkel jelentkező új helyzetet teremtett. Ugyanakkor ezt a fejlődést nem követte a Múzeum egyébként is kis létszámának emelkedése. A hosszú ásatásokon (az 1958/59 évi 4 hónapos táci ásatás mellett 1958-ban 2 hónapot dolgoztunk Fonyódon a törökkori vár feltárásán) 1958-tól bevontuk munkánkba az Eötvös Lóránd Tudományegyetem régészeti tanszékének hallgatóit, 1958-ban Bandi Gábort, 1959-Jben Bandi Gábort, Bánki Zsuzsannát, Kocztur Évát és Bakai Kornélt. Bánki Zsuzsannát a táci ásatás feldolgozásába is bekapcsoltuk, aki a II. villa közlését vállalta. Az ásatások megnövekedése — 1958-ban 126 napot, 1959-ben 152 napot fordítottunk feltárásainkra — általában nem érintette károsan egyéb feladatainkat. Az elért eredményekről а továbbiakban részletesen beszámolunk ,itt csak néhány adattal kívánjuk teljesebbé tenni az ott elmondandókat. A két év alatt 30 tanulmány jelent meg tudományos dolgozóink tollából, régészeti, helytörténeti és néprajzi kiadványokban. Ősrégészeti kutatásunk középpontjában Fejér megye korai vaskorának feldolgo1 1954. évi jelentésünk a Székesfehérvári Szemle 10 (1955) kötetében jelent meg, az 1955—57. jelentéseket az IKMK E. sorozatában önálló füzetekben adtuk ki. 2 FITZ J., Alba Regia 1 (1960) 154. zása állott, A két megjelent cikken kívül a nagy váli lelőhelynek, a Váll kultúra névadó helyének monografikus feldolgozása folyt, amelyet az ALBA REGIA első kötetében adtunk közre.

3 Rómaikori kutatásaink elsősorban a Severusok kora, annak történeti és katonai eseményei felé fordultak. A megjelent cikkeken kívül elkészült a korszak összefoglaló katonai feldolgozása is, amelyet az Acta Archaeologica Hungaricaban jelent meg

4 közlésre. Ezzel párhuzamosan meg kezdődött a táci ásatások eddigi eredményeinek feldolgozása is, valamint az a népszerűen megírt vezető elkészítése, amelyet 1960^ban hozott forgalomba a Fejér megyei Idegenforgalmi Hivatal.

5 Néprajzi kutatásaink továbbra is a megyei és ezen belül az alapi táncok gyűjtése és feldolgozása felé fordult. Az ALBA REGIA első kötetében ennek a munkának első részét már közzé is tettük.

6 Három muzeológusunk aránylag szűk területre korlátozódó és speciális jellegű kutatását külső munkatársak bevonásával tettük szélesebb körűvé. Ennek eredményeit a sorozatainkben megjelenő tanulmányok (Farkas Gábortól, Környei Elektől, Sólymos Edétől) csak részben fejezik ki: kiadási lehetőségeink ebben a két évben is szerény keretek között maradtak. A tudományos kutatások és feldolgozások megnövekedése fokozottan éreztette hatását a belső múzeumi munkában is. Eddig legjobban rendezett régészeti és embertani raktárainkban a megnövekedett szaporulat jelentős túlzsúfoltságot idézett elő, amelyen a raktári terület fokozoititabb kihasználása sem segíthetett. Restaurátori műhelyünk a megsokszorozódott feladatokkal egyre nehezebben birkózott meg. 1958-ban 8127, 1959-<ben 760O tárgy konzerválását végezte el, ezekben a számokban azonban a Dunaújvárosi Múzeumnak végzett restaurálások is benne foglaltatnak. Még hátrányosabban alakult nyilvántartásunk, amely a gyűjtemény fejlődésével sehogysem tudott lépést tartani. 1958-ban 3015, 1959-iben 3688 tárgyat leltároztunk, azaz nem is felét a gyarapodásnak. Könyvtárunk az elmúlt két évben 836 kötettel szaporodott, elsősorban külföldi és belföldi cserekapcsolataink révén. A gyűjtemény 1959 végéin 28949 kötetből állott. A könyvtár évek óta húzódó rendezése 1958-ban anyagi támogatás hiányában ismét elakadt. Közművelődési tevékenységünk — időszaki kiállítások, előadások rendezése — a korábbi éveikben kialakult gyakorlatot követte. Kiállításainkat 1958 ban 36260, 1959-ben 49 627 látogató kereste fel. 1958-ban 528, 1959-ben 699 esetben tartottunk vezetést. Előadásainknak 1958-ban 893, 1959-ben 886 hallgatója volt. Mind a kiállítások, mind az előadások látogatóinak száma — az 50-es évek első feléhez viszonyítva — több mint 50 százalékos emelkedést — a Múzeum iránt erősen növekvő érdeklődést mutat. 3 F. PETRES É., Alba Regia 1 (I960) 17-. 4 FITZ J., Acta Arch. Hung. 14 (1962) 25-. 5 FITZ J., Gorsium, a táci rómaikori ásatások. (Székesfehérvár 1960 63 p.) 6 PESOVAR F., Alba Regia 1 (1960) 99-. 7 Alba Regia 97