Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Közlemények – Mitteilungen - Sergő Erzsébet, B.: Dunaújvárosi (pentelei) népi bútorok. – Alte Volksmöbel von Dunaújváros. II–III, 1961–62. p. 182–196.

9. ábra A sublóthoz való átmenetnek egy szép érdekes formája van Fekete György óvárosi parasztember birtokában. Ez láda viszonylag nagyobb méretű (hossza 122 cm, imagassága 83 cm), a láda első lapjának felsn kétharmada függőlegesen tagolt, míg az alsó harmad vízszintesen, fiókszerűen osztott. Hatásában az alul egyfiókos süblötot igyelksziik utánozni (9. ábra). A láda angolbarna, a tagolásokat ennél a darabnál sárga alapozással igyekéztek elérni. Azok a mezők, amikkel osztották a láda csíkját, világos okkersárga alapszínűek, a felső résziben cserepes virágfookor, az alsó lapban pedig virágfüzér. A minta kék, zöld, piros és fehér színezésű. Az 1867-es évszám pirossal van ráírva. A láda díszítése szembetűnően hasonlít az 1860ban készített pad mintájára. A koraibban ismertetett láda és e között a láda között mindössze 16 év különbség van, nagyságban, díszítésiben mégis szembetűnő az eltérés. Külön típusa a ládáknak a Múzeumunkban is megtalálható cselédláda. Nagyobb méretű, mint az általános tulipántos láda, egyszínűre van festve, és a tulajdonosa nevén és az évszámon kívül sem más ismertető jele vagy díszítése nincs. Áltlában angolbarna színűek, a Múzeumban lévő példány Száva Jakab nevét viseli és 18544>ől való. A név is és a felírás is fehérrel van ráfestve. Ezt is, mint általaiban a cselédládákat, akkor készítették, amikor a legény cselédnek állt. Száva Jakab ládája 60,5 cm magas, 110,5 om hosszú, szélessége 62,5 om. (Lt. sz.: 54.45.1.) Ehhez hasonló cselédláda van Gerendai Ferencék birtokaiban, ezen azonban nincsen név, csak az 1867-es évszám. Általában a láda fedelére, belülre beírták a fontosabb családi eseményeket, különleges időt, jégverést stb. Kulcsára gondosan vigyáztak, az egyik öregaszszony, akinél a láda még eredeti szerepét töltötte be, a láda kulcsát a nyalkában hordta egy madzagon, a kulcsot egy kis vászonzacskóba tette, és úgy dugta be a ruhája alá. Ahol sok volt a gyerek, a ládát ülőbútornak is használták, 3-4 gyerek is elfért rajta. Sublót Fenteién is megtalálhatók a legkülönbözőbb átmeneti formák, a tulipántos ládáktól a sublótig. Ezek között érdekesnek tűnik az a fajta, amelyik felül még láda, de alul már van egy fiókja. Ezek általában rézveretes húzókkal vannak ellátva, és oldalt is van egyegy réz fülük. A sarkokon oszlopot utánzó faragás van. Ebből a fajtából is igyekszünk a Múzeumnak is szerezni. A faluban található darabok puhafáiból készültek, helyi asztalos rendelésre készítette őket. Alapszínűk barna, díszítésük sötétbarna. Egy ilyen sublótláda van Németh Jánosék birtokában, magassága 103 om, hoszsza 86 cm, .mtélysége 54 om. Magasságában is erősen halad a sublót felé. Ehhez a bútorhoz erősen hasonlót mutat be a Magyarság Néprajza I. kötet 233. oldal. Rendeltetésében ez a láda is ugyanannak felel meg, mint a láda vagy a sublót. HáromfióJcos sublót A ládát általánosan felváltó sublótforma a háromfiókos, puhafából készült, barnára festett és sarkainál ugyancsak oszlopot imitáló faragású sublót. Foggantyúi, kulcspajzsai bronzból, rézből készülnek, esetleg porcellánnal pótolják őket. Ezek a sublótok is helyi asztaloskéisziítményék. A megfigyelt darab magassága 106 om, hossza 106 cm, szélessége 62 cm. A sublótökban ruhaneműt tartanak, a különböző fehérneműknek, ágyneműknek és asztalneműknek a megfelelő fiókban van a helyük. A sublót tetején „cakkosan slingelt" terítő van, ezen soriban vannak a csészék, poharak, bögrék, középen hátul az óra, jobboldalon a lapostányérok, balodalon a mélytányérok. Egy-egy nagyon megbecsült poharat vagy bögrét középre vagy a két széllére tesznek, attól függően, hogy egy vagy két darabról van-e szó. A sublót fölé van felakasztva a tükör. Szekrény Pentelén festett, faragott szekrény nem volt. Amit az Óvárosban régi szekrény gyanánt emlegetnek, az sötétbarnára festett, mindkét szárnyán karélyosan ívelt vonalú bemélyített réesszel (10. rajz). Egy ilyen szekrény van Rekenye Mártonék birtokában, vörösfenyőből készült, belül részben polcos, részben akasztós beosztású. Kulcscímere barokkos. Érdekes módon, előttem zajlott le az a folyamat, amikor a kevésbé új, megunt darabot kiteszik a házból. A szekrény megvételére folyó tárgyalásaiim során Rekenyéné azt tervezte, hogy ha a Múzeumba elviszik a konyhából az öregszekrónyt, oda kihozzák a szobából a másikat, amelyik már valamivel újabb, de még mindig réginek számít, a szobába viszont vesznek egy másikat, vagy megelégszenek az ottmaradó második szekrény191