Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)
Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő: Későrómai sírok Ercsiben. – Spätrömische Gräber in Ercsi. II–III, 1961–62. p. 159–161.
A sír korát Vetranio középbronza (350-351) alapján a IV. század második felének elejére, valószínűleg 50-es éveire datálhatjuk. Ennek nem mond ellent a többi melléklet kormeghatározása sem. Hagymafejes fibulánk — a lábon általában négynégy koncentrikus körrel — a IV. század folyamán elterjedt típushoz tartozik. 1 Gyakori a Dunakanyar és Fejér megye területén is. 2 A sírleletekben feltűnő fibulák II. Constantius érmeivel datálhatok legkorábban, használatuk a század végéig tart. 3 A, kis bronzcsat ovális csatkerettel és lekerekített lemezzel ahhoz a IV. századi típusihoz sorolható, amelyet R. Alföldi M. az intercisai anyagban keleti germán, közelebbről nyugati gót etnikumhoz kötött. 4 Hasonló kis csatok ismeretesek a Keszthely-környéki 2. ábra 1 KOVRIG L, A császári fibulák főformái Pannóniában. DissPann II/4 (1937) 188. sz.; E. PATEK, A pannóniai fibulatípusok elterjedése és eredete. DissPann 11/19 (1942) 5/c. 2 PATEK E., op. cit. 5/c: Intercisa, Tolna m. Dalj, Sotin.; I. KOVRIG, op. cit. 28. 3 KOVRIG I., op. cit. 27. 4 R.ALFÖLDI, M., Intercisa II. AH 36 (1957) 460—. 5 SÁGI K. ( Acta Arch. Hung. 12 (1960) 206, 22. ábra 16. (Keszthely-Dobogó 4. sír), 188, 3. ábra 11. (FenékpusztaHalászrét). ö SÁGI K., op. cit. 236. 7 SALAMON A., Intercisa II. AH 36 (1957) 371. a SZ. PÖCZY K., Intercisa II. AH 36 (1957) 82—. IV. század közepére datálható temetőkben is: 5 sőt itt a csatok elhelyezése a sírban, rendeltetésük is hasonló, a kést, olykor más használati tárgyat is magába foglaló táska lezárására szolgált. 6 A rövid pengéjű, hosszú fogójú kés típusa az egész IV. század folyamán használatban volt, Pannónián kívül a Rajna vidékén is. Egyelőre nem állapítható meg, hogy a típus betelepített germán lakossághoz köthető-e. 7 A kis szürke bögre ugyancsak Nagy Constantintól a IV. század végéig használatban volt, a Dunakanyar környékén aránylag sűrűn fordul elő. 8 Az ethnikai hovatartozás kérdésében — mivel IV. század közepi sírról van szó — a legjellegzetesebb sajátságok megemlítésén túl nem mehetünk. A sír tájolása megközelítőleg nyugat^keleti irányú, a fej a nyugati oldalion feküdt. Sági K. szerint a Ny-K tájolás Intercisában a IV. század második felében lépett fel, és az Alföldről határőri szolgálatra áttelepített népelemhez köthető. 9 Nem látszik valószínűnek, hogy sírunk ehhez a szarmata jellegű népességhez lenne kapcsolható. Dombay J. a hasonló tájolású szilágyi sírokat feltételesen a helyi lakossághoz kötötte. 1 о Nyugat-kelet irányítású sírok számos helyről ismeretesek, így Csákvárról, 11 Fenékpusztáról, 12 Fenékpuszta-Halászrétről, 13 Kisárpásról 11 stb., amelyek etnikum tekintetében nem azonosak. A ieletanyag összetétele és helyzete a sírban arra mutat, hogy valószínűleg nem romanizált népcsoporthoz számítjuk a sírba helyezett gyermeket. A hagymafejes fibula a medence tájon kétségtenül arra vall, hogy a fibula nem a viselethez tartozott. Hasonló helyzetű fibulák nem ritkák a Keszthely-környéki temetőkben, 15 de előfordulnak Pécs vidékén is. 16 (Lehetséges, hogy a halottat beburkoló leplet tűzték meg vele.) A római és romanizált lakosság sírjaiban nem szokásos melléklet a táska sem. Elsősorban a különböző germán népek használták, előfordul a marosszentannai 17 és mezőbándi, 18 továbbá a hódmezővásárhelyi, 19 kiszoimbori 20 temetőkben. Keszthely környékénél és nyugati germánoknál. A Keszthely környéki temetők közül elsősorban a Keszthely-Dobogó sírjai mutatnak ercsi sírunkkal rokon vonásokat. A 8. sír tájolása NyÉNy-KDK, a bal karnál hagymafejes fibula, a 24. sír tájolása ugyanaz. A 27. sír tájolása ugyanaz. A 61. sír tájolása ugyanaz, hagymafejes fibula a jobb mellen. A 4. sír tájolása DNy-ÉK, hagymafejes fibula a lábnál. A 34. sír tájolása ugyanaz, hagymafejes fibula a nyak bal oldalán. Valamennyi sírnak edénymelléklete is volt (a 8. és 34. írban üvegpohár). Az ercsi 2. sírt tehát Vetranio középbronza alapján a IV. század 50-es évei tájára datáljuk. Határozottabb megállapításokhoz egy sírt természetszerűleg nem tarthatunk elegendőnek. Fitz Jenő 9 SÁGI K., Intercisa I. AH 33 (1954) 94. Ю DOMBAY J., A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) 320. U Publikálatlan az István Király Múzeumban. 12 PEKÄRY T., Arch. Ért. 82 (1955) 20. 13 SÁGI K., Acta Arch. Hung. 12 (1960) 220. 14 BIRO E., Arch. Ért. 86 (1959) 173—. 15 SÁGI К., Acta Arch. Hung. 12 (1960) 240. № DOMBAY J., op. cit. 262. I' KOVÁCS I., Dolg. 3 (1912) 286. IS KOVÁCS I., Dolg. 4. (1913) 313. В BANNER J., Dolg. 9 10 (1933 34) 264. 20 TÖRÖK GY., Dolg. 12 (1936) 128. 21 SAGI K., Acta. Arch. Hung. 12 Ц960) 236. 160
