Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő: Floriana. Jelentés a csákvári római település ásatásáról, 1960. – Floriana. Bericht über die Ausgrabungen der römischen Siedlung bei Csákvár, 1960. II–III. p. 153–158. t. XLVII–XLVIII.

FLORIANA Jelentés a csákvári római település ásatásáról, 1960. A Savaria-Aquincum

1 és a Sopianae-Brigetio

2 útvonalak kereszteződésénél fekvő FLORIANA állomást a topográfiai kutatás különböző, egymástól nem egyszer nagy távolságra lévő lelőhelyekhez kötötte. A. Domaszewszki

3 és C. Patsch

4 Tatával, Károlyi J.

5 és Graf A.

6 Bicskével, Rórner F.,

7 Th. Mommsen,

8 Kuzsinszky B.,

9 Finály G.

10 és Radnóti A.

11 Csákvárral azonosították. Az állomás helyének megállapítását elsősorban a mérföldadatok pontatlansága nehezíti. Floriana Gorsiumtól az Itinerarium Antonini szerint 15 mp-re feküdt, ami megfelel a Tác-Csákvár távolságnak. Ugyanennek az útnak további szakasza azonban, Brigetioig mindössze 8 mp, ami Öszőnytől mérve a Tatáig terjedő útrészt jelenti. A Savaria-Aquincuim úton Floriana a tartományi székhely tői számított 30. mérföldnél feküdt, ami leginkább Bicske környékének felel meg, ha a római út rövidebb volt a mainál, esetleg Csák várnak is. A rendelkezésünkre álló adatok egy része (különösen a Gorsium-Brigetio szakaszon) elrontottnak tekinthető : a felmerült véleménykülönbségek elsősorban a helytelen számadatok különböző helyesbítéséiből adódtak. A megbízhatatlan távolságadatok többsége mindenesetre Csákvár mellett szól, de ha az utak valószínű irányát és a lelőhelyek jelentőségét tekintjük, akkor is a Csák várra vonatkozó adatok a legmeggyőzőbbek. Aligha hihető" ugyanis, hogy a Savariából Aquincumba tartó út annyira északra húzódott volna, hogy a limes-út közelében Tatát érintette volna. Ennek az útvonalnak természetes iránya a Vértes déli lejtőit érinti, Csákberényen, Csákváron át Bicske felé, mint azt a kutatók többsége megállapította. Másfelől semmivel sem magyarázható, miért tért volna ki Bicskéig a SopianaeGorsiuirn-Brigetio út, ami hosszúságát indokolatlanul jelentősen megnövelte volna. Tárta közelében a „Látóhegy''-еп kerültek elő római alapfalak és kőemlékek, amelyek alighanem egy őrtoronyhoz tartozhattak.

12 Bicskétől délnyugatra a „Máléhegy"-en és tőle keletre kerültek elő római 1 Itin. Ant. 263, 3—" 'l Itin. Ant. 265, 1—3. 3 A. DOMASZEWSZKI, Die Beneficiarierposten und die römische Strassennetzte. Westdeutsche Zeitschrift (1902) Ш. 4 С. PATSCH, PW (1909) 2759. 5 KAROLYI J., Fejér varmegye története (1896—1904) III. 205. 8 GRAF A., Übersicht der antiken Geographie von Pannonién. DissPann 1-5 (1936) 121, 127—. 7 RÖMER F.,. A Bakony, természetrajzi és régészeti vázlat. (Győr, I860) 216. H TH. MOMMSEN. CIL III térképe. 9 KUZSINSZKY В., A magyar nemzet története. (Вр.Л895> I. 54; Ua., Arch. Ért. 23 (1903) 222—. io FINÁLY G., Arch. Ért. 23 (1903) 171.; Ua., Magyarország a rómaiak alatt című falitérkép magyarázata. (Bp., 1912). 11 RADNÓTI A., PMÉ (1939 40) 32—; Ua., LA 2 (1941) 88., 64. j. И GRAF A., op. Cit. 122. П Kralovánszky A. terepbejárása 1960-ban. M CIL III 3368. 15 MAROSI A.. SzSz 3 (1933) 63. 16 SZÖLLÖSI В., Magyar Néplap (1857) 81. sz.: RÖMER F.. op. cit. 59.; Id., AK 4 (1864) 162.; HATTYUFFY D., Arch. Ért. R. f. 13 (1879) 200—

.j HAMPEL J., Arch. Ért. 2 (1882) 143.; GERECZE P., Arch. Ért. 15 (1895) 368.; HAMPEL J., épületnyomok

13 és egy feliratos szarkofág,

1

* egy másik, kisebb település ismeretes a Mány felé vezető út mellett.

15 Ezek a viszonylag, nem jelentős telepnyomok semmiképpen nem vethetők egybe a csákvári római lelőhely egy évszázad óta szinte állandóan gyarapodó emlékanyagával,

16 amely Csákvár belterületének nagy részéről származik. (1. kép). Ez a hely ma is egy nyugat4kelet (Csákberény-Bicske-Budapest) irányú és egy észak-déli irányú (SzékeKfehérvár-Környe) út kpreszteződésénak közvetlen szomszédságában fekszik. A mérföldadatok, a topográfiai helyzet és a leletanyag nagysága alapján tehát indokoltnak látszik az a régóta hangoztatott feltevés, amely szerint az Itinerarium Antonini Floriana nevű állomást a legnagyobb valószínűség szerint Csákvár belterületén kereshetjük. Az eddig Összegyűlt nagy szórvány-leletanyag, valamint a harmincas években végzett ásatások arra mutatnak, hogy a római település az őskor óta szinte állilandóan lakott területen alakult ki. A református iskola udvarán 1929-ben egy péceli kultúrához tartozó urnasír került elő.

17 1932-ben ugyanennek a kultúrának két gödrét találta a református templom és a régi iskola kertjében végzett próbaásatás,

18 míg a római temető 1960. évi ásatása során a Héring^kertben ihárcm további gödröt tártaik fel.

19 Továbbá péceli edénytöredékek jöttek felszínre a kastélytól a katolikus templomig épített csatorna ásása alkalmával a toasibélly és a Oailvin utca közötti szakaszom.

20 Ezen leletek alapján a Calvin utca két oldalán a kastélyhoz vezető útig nagyobb aeneolit-korabronzkori település terült el. A korai vaskor idejéből Gulyás Ferenc rétföldi szőlőjéből ismerünk négy edényt, amelyek a Vál II. kultúráihoz tartoznak.

21 A késői vaskort a szórvány-anyagban egy kelta ezüstérem képviseli.

22 A római uraloim első korszakában

23 a csak vári település valószínűleg bennszülött jellegű lehetett, bár a rendelkezésünkre álló kevés szórvány-anyag határozottabb .megállapításokat egyelőre nem tesz leheArch. Ért. 16 (1896) 177—.; Id., Arch. Ért. 18 (1898) 277., 374—.; Id.. Arch. Ért. 19 (1899) 428—.; Id. Arch. Ért. 22 (1902) 419—.; KUZSINSZKY В., Arch. Ért. 23 (1903) 222—.; MAROSI A., SzÉJ 1 (1910) 34., 2 (1912) 19, 28., 3 (1913) 18., 4 (1914) 23—, 5 (1915) 21.; Id., FN 21 (1924) ápr. 20.; Id., FN 22 (1925) 2. sz., 39—40. sz.; Id., SzSz 1 (1931) 10—12. sz. 15—; Id.. SzSz 2 (1932) 63.; Id., SzSz 7 (1937) 27.: Id., SzS? 7 (1937) 62—. 17 SzSz 1 (1931) 3. sz. 8. IS MAROSI A., SzSz 2 (1932) 63. 19 Fitz Jenő ásatása, 1960. 20 A leletanyag összegyűjtése és beszolgáltatása Kovács László református rektor érdeme, akinek lelkes munkájáért e helyen is köszönetet mondunk. 21 F. PETRES F... Acta Arch. Hung. 9 (1958) 313. 22 AK 1 (1859) 310. 23 A leletanyag hézagos volta miatt pontosabb meghatározást nem adhatunk. A kőemlékek és a bennszülött sír a markomann háborúkig terjedő időből valók. A település következő jelentős korszaka már a IV. századra esik. Egyelőre nincsen bizonyítékunk arra, hogy a bennszülött lakosság a markomann háborúk után is tovább élt volna Csákvár területén, de hiányzanak a bizonyítékok аъ ellenkezőjére is. 153