Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Bánki Zsuzsanna – Lányi Vera: Gorsium. Második jelentés a táci római település feltárásáról, 1960. – Gorsium. Zweiter Bewricht über die Ausgrabungen in der römischen Siedlung bei Tác, 1960. II–III, 1961–62. p. 141–152. t. XXXIV–XLVI.

A MARGITTElLEîPI A Gorsium területén végzett topográfiai kutatások eddig három IV. századi temető helyét állapították meg.

20 Egyik a Tác felé vezető híd déli oldalán, másik a településtől északkeletre elterülő szőlőkben fekszik, a harmadik a II. villa mellett ismeretes. Az utóbbira az 1902-es rigour ozási munkálatok alkalmával találtak. Csontvázas sírok kerültek itt elő, mellékletekkel, ezek közül néhány edény később bekerült a múzeumiba. A temető területén először Marosi Arnold vezetett ásatást, 1934-ben. A vincellérháztól északra tárt fel két téglasírt.

21 1954-ben Fitz Jenő a II. villa feltárásával egyidőben további 14 későrómai sírt bontott ki.

22 Az 1960. évi ásatás újabb 8 sírral a kiásott sírok számát 24-re emelte. A sírok a II. villa közvetlen közelében, annak nyugati zárófalától nyugatra fekszenek. Tájolásuk nyugat-keleti, a koponya minden esetben nyugaton volt. Nagyobb részük — 14 sír — bolygatottan került elő. Egy kivételével épített sírok voltak, megépítettségükben nagy változatossággal. Egy részük peremes, tetőfedő téglákból állott, a hosszú oldalt 4-5, a két végét l-l rövidebb oldalára állított peremes tégla alkotta. Ezeknek a síroknak rendszerint az alját is tégla alkotta. A másik, gyakran előforduló építési formánál a szabálytalan alakú kő- és téglatöredékeiket vályogba ágyazták, és ezekből alakították ki a sír falait. Felül ezt a falat téglasor, vagy sima habarcsréteg zárta le. Egy alkalommal tubik alkották a sír felső peremét. Ezeknek a sírépítményeknek készítése a következő módon történt: a megásott sírgödör fala mellé rakták a téglákat, illetve a törmelékfalat, amelynek külső oldala egyenletlen maradt, csak belső részét simították el. A téglák is peremükkel kifelé álltak. Többféleképpen történt a sírok lefedése is. Gyakori a peremes téglátóból kialakított háztető alakú fedés: a téglákat vagy egyszerűen egymáshoz támasztották, vagy egyik oldalon a középső, másik oldalon a tégla két szélső harmadát bevágták, és így kapcsolták össze őket. Más sírokra nagy kőlapokat helyeztek, rendszerint vörösberényi vörös kőből, a hézagokat habarccsal töltötték ki. Előfordult korábbi domborműves kőlap másodlagos felhasználása is. Szarkofág egy esetben került elő. Az eddig feltárt anyagból a következő négy sírt emeljük ki: 18. sir Bolygatatlan kősír. Oldalát vályogba ágyazott kőés cseróptörimelék, két rövidebb végét peremes tégla alkotta, Befedése háztetőszerűen rakott peremes téglákkal történt. Ezeken még egy sor ritkábban elhelyezett tégla volt. A sír hossza 1,86 m, szélessége 0,78 ím. Tájolása Ny-K (53°). A sírban nyújtott helyzetben fiatal lány csontváza feküdt, bal karja a medencére hajlítva. A csontok rossz megtartásúak voltaik. (XLV. t. 1-3.) Mellékletek: (2. ábra) 1. Peremén ezüstözött bronz korong, a hátoldalán füllel. A koponya jobb oldalán. 20 FITZ J., Alba Regia 1 (1960) 156—. 21 В. THOMAS E., op. Cit. m FITZ J., IKMK B/15 (1958) 9. TEMETŐ FELTÁRÁSA 2. Nyaklánc, 350 dlb üvegpaszta és csont gyöngyből. A gyöngyök fehér, barna és fekete színűek, alakjuk lencse, gömb, cső és hatszögletű hasáb. Néhány kicsi fekete duplagyöngy is volt. — A nyaklánc két vagy három sorban vette körül a nyakat. Kapcsolószeirkezetéhez tartozott az a két kis meghajlított ezüstdrót, amelyet a koponya jobb oldalán találtunk. 3-4. Korongalakú, hátul kapcsos szerkezettel ellátott ezüst csüngő. — A koponya alatt, 2 db. 5-6. Bronz fülbevaló, ezüst csüngiővel, 2 db. — A koponya két oldalán. 7. Sima ezüsítgyűrű. A gerinc baloldalam, ujjperecén. 8. Sima bramzgyűrű. A bal kézen. 9. Sima bromizgyűrű. — A jobb kézen. 10. Skorpióval díszített ezüstfejes bronzgyűrű. — jobb könyök belső oldalán. 11. Bronz karperec stilizált állatfejes végződéssel, Átim.: 6 cm, — A bal alsókaron. 12. Bronz karperec stilizált állatfejes végződéssel. Átm.: 5,8 cm. — Ugyanott. 13. Kerek átmetszetű bronz karperec, ellaposodott végén koncentrikus körökkkel díszítve. Átm.: 6 cm, — Ugyanott. 14. Két szálból csavart hurkos végződésű bronz karperec. Töredékes. — Ugyanott. 15. Csontnyelű vasfcés, a nyél felső végén bronz pánt. H. 16 cm. — A medencén. 16. Sima ezüstgyűrű. A jobb kézen. 17. Vas töredék. — A bal combcsont külső oldalán. 18. 14 db érem a medencében. Az érmek leírása: a) Av.: DN IVLIANVS NOB С, jobbra néző diadémos császárfej. Rev.: SPES REI PVBLICAE, a császár katonai öltözetben balra fordulva áll, kezében gömböt és lándzsát tart. Vj.: SISC — töredékes kisbronz. b)Av.: DN VALENTINIANVS PF AVG, jobbra néző diadémos császárfej. Rev.: GLORIA ROMANORVM, a császár katonai öltözetben jobbra fordul, kezében lábarumot tart, másik kezét fogoly fejére teszi. Vj.; ASISC, felette FRA — jó állapotú kisbronz. c) Av.: ugyanaz. Rev.: SECVRITAS REI PVBLICAE, balra lépő Victoria koszorút és pálmaágat tart. Vj.: SMAQ — jó állapotú kisbronz. d) Av.: ugyanaz. Rev.: ugyanaz. Vj.: SISC, felette FRA — jó állapotú kisbronz. e)Av.: DN VALENS PF AVG, jobbra néző diadéimos császárfej. Rev.: SECVRITAS REI PVBLICAE, balra lépő Victoria, kezében pálmát és koszorút tart. Vj.: RQVARTA — jó állapotú kisbronz. f) Av.: ugyanaz, a körirat kopott. Rev.: ugyanaz, a körirat kopott. Vj.: SISC — kisbronz töredéke. g) Av.: ugyanaz, körirat lekopott. Rev.: ugyanaz, körirat lekopott. Vj.: lekopott — kisbronz töredéke. 10* 147