Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Bánki Zsuzsanna – Lányi Vera: Gorsium. Második jelentés a táci római település feltárásáról, 1960. – Gorsium. Zweiter Bewricht über die Ausgrabungen in der römischen Siedlung bei Tác, 1960. II–III, 1961–62. p. 141–152. t. XXXIV–XLVI.

elő. Ezek a sírok valószínűleg tmég a róimai uralom idejében kerültek földbe. A többi sír tájolása Ny-K irányú (a 28. sír K-Ny irányban feküdt). Közülük különösen a villa és a templom terrazzó-padlóját átvágó 51. sír jelentős: a deréktájon talált szép csat a sír korát az V. század második felére keltezi.

8 Valószínű, hogy ugyanerre az időre kell tennünk a töibbi hasonló irányítású sírt is. (XLII. t. 4-5, XLIII. t. 2.) A terület legfelső rétegei már középkori leletanyagot adtak, amelyek az Árpádkori Föveny emlékanyagának tekinthetők.

9 Középkorinak tekinthető két kemence-anaradvány is, egyik a templom déli oldalán, a másik a villa déli főfala közelében. (XLII. t. 6-7.) A peristyliumtól nyugatra eső helyiségek közül a korábbi kutatás csak a 22. és 23. helyiségeket tárta fel teljesein. A 21. és 24. termek ásatásának befejezése 1959-ben történt meg,

1 о a többiről a terület fölött eddig áthaladó út miatt a kutatásnak nem álltak adatok rendelkezésre. A korábbi ásatások feltevései közül az 1960. évi ásatás kettőt cáfolt meg: A 21. teremtől délre jelzett XXI. terem már a villán kívül feküdt, hasonlóképpen nem találtunk helyiséget a 24. teremtől délre sem, ahol a XIX. helyiség feküdt volna. Ettől a tértől délre egységes és összefüggő helyiségsor helyezkedik el, a villa déli főfaláig. Az út alatti területen a falak mindenütt padlószint fötöttig emelkednek, azaz a felmenő falak is megmaradtak. Ezek állapján a 24. teremtől être a szárnyra csak a dél* főfal közelében nyilt ajtó, ami a helyiségsor bizonyos önállóságát, amelyet az alaprajz is kifejez, még hangsúlyozottabbá teszi. A téglapadlós helyiségekből, amelybe a villa középső helyiségeiből az ajtó a helyén lévő küszöb alapján bevezetett, egy másik, délre nyíló küszöb a villa nyugati homlokzatán lévő rizalit helyiségbe vezetett. Ennek a helyiségnek nyugati részét éppen úgy nem tudtuk feltárni, mint a téglapadlós helyiségét, mivel a XIX. század első harmadában itt kiásott ún. Beszédes-féle csatorna építésekor ezt a részt elpusztították. így nem tudtuk megállapítani, hogy a téglapadlós helyiség nyugati fala hol lehetett, sőt azt sem, hogy nem olyan L alakú terület volt ez, mint ahogy térképünkön ma látszik. A téglapadlós helyiségtől északra négy helyiség következik, amelyekben a fürdőt kell felismernünk. A délkeleti helyiség lehetett az apodyterium, a tőle nyugatra lévő a frigidarium. A két apszisos helyiség közül a keleti, a kisebb a tepidarium, a nyugati nagyobb, amelynek nyugat felé is volt kiágazása, a caldarium. Az utóbbi két helyiség hypocaustumának bazalt, illetve tégla oszlopain kívül a caldariumiban az apszis mellett megmaradt az oszlopokon nyugvó padozat is. Mindkét helyiséghez tartozó praefurnium az északi oldalon, az apszis közepén volt. A korábban XIX-es számmal jelölt teret, amely talán zárt fűtőtér volt, nyugat felől fal zárta le. A caldarium nyugati kiszögelésében is fűtőnyílás vezetett ki, míg dél felé erősen lejtő vízlevezető csatorna került elő. A téglapadlós helyiség nyugati, lepusztult része alatt igen jó állapotú, eredeti helyén fekvő nagy ólom vízvezetékcsövet találtunk, amely K-Ny irányban haladt. Ezen a szakaszon, mi8 A VI. századi sírok feldolgozását Bóna István vállalta. 9 A középkori leletanyag feldolgozását Kralovánszky Alán végzi. 10 FITZ J., Alba Regia 1 (1960) 156. t

( Hasonlóan egy rizalit ja volt a Bellíkonban feltárt, villa rusticának. W. DRACK, ZSÁK 5 (1943) 86—. i2 Ibid.; Deutenheimi villa: K. SCHUHMACHER, Siedlungund Kulturgeschichte der Rheinlande von der Urz»;it bis in das Mittelalter. (Mainz 1923) II. 199. vei a villa maradványai viszonylag jól »megmaradtak, a korábbi rétegek felkutatására nem violt lehetőség. A villa alaprajza szerint, mint azt a korábbi kutatás is megállapította, a peristyliumos villáik közé sorozható, déli oldalán poirticus-szal és egy rizalittal.

11 Jellegzetes sajátsága a fürdő viszonylagos elkülönítése, ami nagyobb villa-épületeiknél másutt is gyakran [megfigyelhető.

1 •* Az alaprajz feltűnően sok rokon vonást mutat a ballácai villával,

13 ahol a peristyliuim körül hasonlóan elrendezett helyiségeket találunk, az apszisos helyiségek (az északi oldalon csak egy) ugyanott feküsznek, a keleti oldalt is egy hosszú helyiség zárja le. A szintezési adatok arra mutatnak, hogy a domb alsó lejtőjén fekvő villát olyan területen emelték, amely nemcsak nyugatról kelet felé, de délről északra is lejtett. Az építésnél a szintkülönbségeket csak egyegy helyiségen belül küszöbölték ki, a terep kettős lejtése egyaránt megfigyelnélő a padlószinteknél és a falak alapozásánál. Valószínűleg a véletlennek és a korábbi pusztításoknak kell tulajdonítanunk, hogy az ásatás sehol sem tárt fel lépcsőket, amelyek a belső szintkülönbségeket egyenlítették ki. Periódusok. A villa teljes feltárása a rendelkezésre álló nagyszámú új megfigyelés és a hatalmas leletanyag alapján lehetővé teszi, hogy a villa építési korszakaira vonatkozó eddigi megállapításokat felülvizsgálhassuk. A villa pe: iódusai' B. Thomas E. idézett munkájában a következőkben határozta meg:

14 1. A villa előtti periódus. Kisebb lakóházak az I. század második harmadától. ?.. A villa I. periódusa. Átriumos alaprajzzal, az Ii II. század fordulójától a markomann háborúkig. 3. A villa II. periódusa. A III. század elejétől Licinius uralkodásáig, a IV. század második évtizedéig. 4. A villa III. periódusa. Constantinustól (314-324 között) Valentinianusig (375). 5. A villa IV. periódusa. A IV. század utolsó negyedében. A beosztás helyességét Mócsy A. kétségbevonta.

15 Véleménye szerint a villa felépítését megelőző épületek I. századi fennállásának nincs megnyugtató bizonyítéka: ezek az épületek a markomann háborúkig datálhatok. A villa felépítése legkorábban a II. század végére keltezhető. Az 1959. évi ásaíás, amely a 24. teremben három padlószintet állapított meg, a kérdés megoldását nem adta meg.

Hi Az 1960. évi ásatás anyagának feldolgozásáig végleges periódus beosztást nem adhatunk, az ásatási megfigyelések alapján azonban a következők már mosn. is megállapíthatók: 1. A villa területén a rómaikori élet legkorábbi nyomai If II. század fordulójára tehetők. A pénzforgalom Trajanus-szal kezdődik, semmi előzménye nem volt.

17 A leletanyag alapján a település erősen bennszülött jellegű volt. И RHÉ GY., Baláca. (Veszprém, 1912) 40. 11 B. THOMAS E., op. cit. 146—, 1

'"> MÛCSY A., Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannkriegen. (Bp. 1959) 72—.. 392. j. 16 FITZ J., Alba Regia 1 (1960) 157. •' A villa területén előkerült jelentős éremanyagot negyedik kötetünkben Lányi Vera dolgozza fel. A korábban közölt és a korai datálással felhasznált Vespasianus érem lelőhelyére vonatkozó adatokat ugyanitt adjuk. 144