Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Új szerzemények – Sammlungen, Neuerwerbungen - Tanácsköztársaság Emlékkiállítás. II–III, 1961–62. p. 124. - Időszaki kiállítások – Austellungen. II–III, 1961–62. p. 124–125.

sebb válogatást saját ouvre-jukból — kizárólag apró tanulmányokkal, kisebb vázlatokkal való szereplés nem adhatja a művész teljese értékű bemutatkozását és könnyen azt a látszatot kelti, hogy a tárlat jelentőségét nern minden kiállító művész érezte át. Ha más szempontból — de még mindig egészében, globálisan nézzük a tárlatot — természetesen negatívumot is feljegyezhetünk. Az értékes és kétségtelenül jó hagyományokból táplálkozó tájképek és hangulatos részletekben gazdag csendéletek olyan mértékben voltak túlsúlyban, hogy szinte ezek adták meg a kiállítás jellegét. Egyébként mindkét megállapításunk — az országos nívó jó kiegyenlítődése, ugyanakkor a tájképek, a túlzott befelé fordulás veszélye, — nem ennek a kiállításnak kizárólagos sajátjai, hanem képzőművészetünk általános jellemzői. S végül vizsgálódásunkat helyi, képzőművészeink szereplésére szűkítve; meg kell állapítanunk, hogy ezen a kiállításon éppen őket érhette legkevésbé a téma választás szegénységének vádja. Anélkül ,hogy részletekbemenőén vizsgálnánk egy-egy művész szereplését, vagy képének értékét, meg kell mondanunk, hogy sem ezelőtt — és sajnos ezután se igen — ilyen mértékben ot.em kerültek ki nagyobb lélekzetű, több alakos kompozíciók, a mai életből vett jeleneteket ábrázoló alkotások festőink ecsetje alól. Az országos érdeklődés, a házigazda szerepe, a lehető legjobban éreztette hatását helyi művészetünkben. Ez

) és csakis ez lehet a döntő a kiállítás utólagos mérlegének elkészítésénél. Végül néhány adat: a kiállítás két részből állt, az olajképek és szobrok a Csók István Képtárban, a grafika a múzeum kiállító termében kaptak helyet. A Megyei Tanács a kiállítás három legjobb művét díjazta és ezúttal 11 Alba Regia emlékplakettet osztott ki. Külön kell szólnunk Borsos Miklós művészi plakettjéről, az Alba Regia díjról, amely egyik oldalán a Múzeum legszebb darabjának, a római táci Vénásnak szobrát, a másikon a város címerét viseli. A terv az volt, hogy Székesfehérvár Péccsel váltakozva két évenként látja vendégül és hívja művészi vetélkedésre Dunántúl művészeit. Meggyőződésün k

; hogy az első próbálkozást követő, a két évenként ismétlődő, országos művészi eseménnyé izmosodó tárlatok, segítették volna helyi művészeink fejlődését, hozzájárultak volna jelentős lokális ízű művészet kialakításához is. Tanácsköztársaság Emlékkiállítás A 19-es Tanácsköztársaság emlékkiállítás az Állami Levéltárral közösen került megrendezésre. A történeti események országos bemutatása mellett, főként a helyi események hangsúlyozását próbáltuk megvalósítani. Jelentős szerepet kapott Velinszky László alakjának, munkásságának bemutatása. Fejér megye művelődési biztosának rendeleteit .okmányok, fotók — főként magángyűjteményekből való dokumentumokat — a kiállítás időtartamára sikerült megszerezni. A kiállítás -másik értékes része a Múzeum plakátgyűjteményének 19 es darabjai voltak, amelyek — ha nem is teljes — de jó keresztmetszetet adtak a kor plakátművészetéről. Kiállítás a régi orosz iparművészet magyarországi emlékeiből Érdekes és egyedülálló bemutatót állított össze Múzeumunk számára az Iparművészeti Múzeum. Magyarországon először történt kísérlet arra, hogy a közgyűjteményekben és magángyűjteményekben levő régi orosz művészet anyagát — ha csak kisebb egységben is — bemutassuk. Teljesség igényére nem is gondolva, inkább az vezette a kiállítás rendezőit, hogy közönségünk találkozhasson olyan régi orosz iparművészeti emlékekkel, amelyeket irodalomból — akár a múlt századi nagy orosz realisták, akár mai szovjet írók műveiből — minden olvasó ember jól ismer. A kiállítás anyaga dióhéjban felölelte a régi orosz művészet minden területét: ikonfestészet

j egyházi és világi ötvösművészet, könyvnyomtatás és könyvkötészet, textilművészet. A kiállítás anyaga a történeti időkben került Magyarországra, részben a magyar uralkodó osztály kapcsolatai révén, részben a régi Magyarország pravoszláv népei és az orosz művészeti centrumok közötti állandó kapcsolat segítségével. Székesfehérvár maga is jelentős művészeti emlékkel gazdag, a török hódoltság után betelepített rác lakossága révén, akik külön városrészükben (Ráczváros) felépítik templomukat, sajátos díszítésével és berendezésével. A székesfehérvári ikonok közül a XV. sz-i vladimiri típusú „Istenanya" ikon a legérdekesebb. Ikonjai mellett a templom régi orosz fametszetes könyvei — többek között egy csernyigovi díszes kötésű, 1702-ben nyomtatott könyv, vagy a moszkvai Pecsatnij Dvor dúcaival nyomott XVII. sz-i munka — jelentősek. A kiállítás létrejöttét a következő gyűjtemények segítségének köszönhetjük: Esztergomi Keresztény Múzeum és Kincstár, Váci Vak Bottyán Múzeum, Országos Széchenyi Könyvtár Iparművészeti Múzeum ötvös osztálya, Szentendrei Pozseravacsna templom gyűjteménye, Budai szerb püspökség, Alexandra Pavlovna ürömi orosz sírtemplom gyűjteménye és könyvtára és számos magángyűjtő. Időszaki kiállítások — Ausstellungen 1958 Balesetelhárítási kiállítás február 15—26. Csók István képtár előcsarnoka, 955 látogató {Autóközlekedési Szakszervezet rendezése) Szálai Zoltán festőművész kiállítása április 13— május 7. Múzeum, 875 látogató (Műcsarnok, katalógus) Sztálinvárosi faliújság kiállítás április 26—május 22. Csók István képtár előcsarnoka, 1366 látogató (Dunaújvárosi KISZ) Nagy Ödön emlékkiállítás május 11—31. Múzeum

j 1266 látogató (IKM, katalógus) Kínai művészeti kiállítás május 23—július 31. Csók István Képtár előcsarnoka, 1911 látogató (IKM, a Keletázsiai Múzeum anyagából) Fejér megyei képzőművészek kiállítása június 1—23. Múzeum, 1958 látogató (IKM, katalógus) Csehszlovák dokumentum kiállítás június 29—július 13. Múzeum, 546 látogató (Kulturális Kapcsolatok Intézete — IKM) Dunántúli képzőművészek kiállítása szeptember 6—október 20. Csók István Képtár, Múzeum, 4547 látogató (Műcsarnok — IKM, katalógus) Az István Király Múzeum legszebb aranykincsei szeptember 14. Múzeum, 430 látogató (IKM) 14 éves fejlődésünk, fénvképkiállítás november 7—22. Múzeum, 1923 látogató (Megyei Tanács Művelődési Osztálya — IKM) Művészi fotókiállítás november 29—december 7. Múzeum. 1053 látogató (A Nemzeti Fotószalon vándorkiállítása a helyi Fotoszakkör rendezésében) 1959 Kukoricatermesztési kiállítás február 9—13. Múzeum. 3026 látogató (Földművelésügyi Minisztérium) 124