Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Évi jelentés 1958/59 – Jahresbericht 1958/59 - Pesovár Ferenc: Néprajzi gyűjtőutak. – Ethnographische Excursionen. II–III, 1961–62. p. 115–116.

erschlossen. Nur das Grab 1 enthielt einen Fund, einen Schläfenring. Mittelalterliches und neuzeitliches Gräberfeld bei Aba. Bei den Erdarbeiten in der LPG kamen mittelalterliche und aus dem 16—18. Jhdt. stammende Gräber ans Tageslicht. Letztere enthielten Kleiderreste in gutern Zustand. Türkenzeitliche Festung in Fonyód (Komitat Somogy). Die im sog. Fácánoskert (Fasanengarten) befindliche kleine Festung wurde um 1547 herum von Bálint Magyar, Kapitän der Burg Szigliget, errichtet wobei die mitelalterliche Kirche Fonyóds mit verwendet wurde, Die Festung wurde von den Türken um 1575 verwüstet. Bei der Ausgrabung haben wir die innere Burg vollständig erschlossen. In ihrem Zentrum war eine mittelalterliche Kirche mit 3 Bauperioden, A néprajzi gyűjtőmunkára összesen 93 napot fordítottunk. Ebből Fejér megye területén 66 napot használtunk fel, más megyékben (Tolna, Bács-Kiskun, Békés, Szabolcs-Szatmár m.) pedig 27 napot. A kutatás középpontjában a Fejér megyei népi tánckincs összegyűjtése és feldolgozása állt. Részletesen a mezöföldi Alap község táncaival foglalkoztunk.

1 Ez a munka 17 napot vett igénybe. A felkutatott táncokat mozgófilmen rögzítettük, a táncok kísérő zenéjét pedig magnetofon-szalagra vettük fel. A filmre vett táncok a következők: kanászos (kanásztánc), az ugrós különböző típusai (páros

? négyes), üvegcsárdás, csárdás (lassú és friss), leányjáték és a magyarpolka, őszesen 250 m filmet készítettünk, amely a Népművelési Intézet filmarchivumában található meg. (Népművelési Intézet Pozitív 389) A táncok egy részét és a zened anyagot lejegyeztük, azok rendszerezését elvégeztük. A táncok életét, funkcióját igyekeztünk a helyszínen megfigyelni, illetve visszaemlékezések alapján rekonstruálni. Részletesen foglalkoztunk a táncélet változásaival, a táncok átalakulásának, kicserélődésének problémájával. Mivel a hagyományos táncok már csak az idősebbek lábán élnek, főleg a századforduló idejétől az 1920-as évek végéig tartó helyzetet ragadtuk meg. Az említett táncok mai életét is figyelemmel kísértük. Részt vettünk egy május 1-i „májfatáneon" és egy lakodalmon. A több időpontban végzett alapi gyűjtéssel párhuzamosan más falvakban is tájékozódtunk. Elsősorban E1 ő s z á 11 á s (Mezőföld), Gárdony, S u к о r ő, Pázmánd ("Velencei tó környéke), Lovasberény (Vértesalja) és Jenő (Sárrét) községekben végeztünk adatgyűjtést, összehasonlító anyagot gyűjtöttünk még a szomszédos Tolna megyében M a d о с s á n, В о gyiszlón és Bátán. A tánczenei anyagot V a j t á n egészítettük ki, amelynek cigányzenészei a környékbeli falvakban, így Alapon is muzsikáltak. A megismert anyag birtokában és a más vidékeken (Somogy, Tolna, i PESOVAR F., Fejér megyei népi táncok I. Alapi táncok, Alba Regia I. (1960) 99—. um sie herum und unter ihrem Fussboden war der Friedhof. 166 Gräber des Kirchhofes wurden ausgegraben, die vom 12. bis zum 16. Jhdt. reichen. Bei der Ausgrabung fanden wir im Bereich der inneren Burg eine Cysterne, die mit dem Burggraben in Verbindung stand. Am mehreren Stellen klärten wir die 1547 errichtete Pfahlmauer, den Burggraben und den Brückenkopf der über den Graben gelegten Brücke. An mehreren Stellen durchquerten wir den äusseren Graben und die äussere Pfahlmauer; die nordöstliche Rondelle mitsamt dem daneben liegenden Brückenkopf haben wir ganz erschlossen. Im Bereich der äusseren Burg fanden wir eine frühmittelalterlichen Brunnen und mehrere Abfallgrubem, ferner einen grossen Töpferofein. (Abb. 7—15. Tai. XXV—XXXVIII.) J. Fitz Baranya) végzett kutatások alapján végeztük el a táncok típusokba sorolását és azok elhelyezését az azonos törvények és fejlődési körülmények között kialakult dunántúli táncanyagba. A kanásztánc és paraszti változatainak (ugrós, verbunk sab.) kapcsolata és problémái ugyanazok, mint azt már korábban Somogyban megfigyeltük.

2 Népzene gyűjtést végeztünk Alap, Pázmánd, Lovasberény, Vájta és Ercsi községekben. E gyűjtőutak alkalmával is elsősorban a népi tánczene megismerésére törekedtünk. Összegyűjtöttük és megismertük Fejér megye hagyományos tánczenéjének főbb típusait. Gyűjtőimunkánk során azonban az egyéb vokális népzenei anyagra is kiterjedt a figyelmünk. Ercsin románnyelvű teknővájó cigányok között végeztünk tánc és népzene gyűjtést. Az összegyűjtött anyagban magyar, román és cigány dalok szerepelnek magyar és román nyelven. A megye népszokásai közül részletesebben a lakodalommal foglalkoztunk. 1959-ben három községben, Jenőn, Alapon és Pázmándon tanulmányoztuk a lakodalmi szokásokat. A három község közül Alapon zajlik le a lakodalom legkevésbé hagyományos keretek között. Jenőn az egyik utolsó viseletes lány lakodalmát figyelhettük meg. Pázmándon őrzik még legteljesebb formájában a hagyományos lakodalmi szokásokat. Fizetett „vőfényeik" vannak, akik a hivogatástól kezdve a lakodalom rendezői tisztségét látják el és a szertartásokat irányítják. A vőfély mellett egy-két a menyasszony rokonságához tartozó „kisvőfény" van (6—10 éves fiúk). A vőfély táncrendezői és szórakoztató szerepe még eleven, éppen ezért jó tán_* cos és figurás emberek. Érdekes táncos vonatkozása a lakodalomnak Jenőn és Pázmándon az úgynevezett „paptánc". Esküvő után a pap udvarán a násznép jó idő esetén néhány nótát eltáncol. Pázmándon vacsora után került sor a „vőfénytáncra". A vőfély a menyasszony asztaltól való kikérése előtt az összes nővendéggel külön-külön egy keveset táncol. Számos régies 2 MARTIN GY. — PESOVÄR E., A kanásztánc. Somogyi táncok (1954) 58-77. (Szerk. Morvay P., — Pesovár E.) NÉPRAJZI GYÜJTÖUTAK 8* 115