Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 2.-3. 1961-1962 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1963)

Évi jelentés 1958/59 – Jahresbericht 1958/59 - Fitz Jenő: Ásatások. – Ausgrabungen. II–III, 1961–62. p. 98–115. t. XXV–XXXI.

5. ábra az udvar felszíne alatt 1,55 m mélységbein feküdt, DNy­ÉK irányban. A pince déli falában egy másik sírgödör foltja is mutatkozott. Kibontására a fölötte felhalmo­zott építőanyag miatt nem kerülhetett sor. A tulajdonos közlése szerint az udvaron már régebben is kerültek elő leletek. Ezen sírok és leletek alapján a Mező­sz i 1 a s területére lokalizálható Fortiana római állo­más 25 temetője feküdt ezen a környéken. A település kiterjedése miatt nem dönthető el ; hogy a korábban előkerült érmek, amelyekről Rhé Gyula tesz emlí­tést, 26 innen valók-e A sárbogárdi út mellett fekvő is­mert halomsíros temetőn kívül 27 az 1959. évi terepbejá­rás még egy római temető helyét állapította meg, az előzőtől kb. egy kilométer távolságra, a Mezőszil^s— igari útvonal baloldalán, a Gyönköd-pusztai dű­lőben (Serfőző pusztával szemben). Itt az ún. Rad ó­szőlőben, Semjén István földforgatás közben tég­lasírt talált, a váz mellett ezüst fülbevalóval. Ugyanitt korábban sok épülettörmeléket és érmet forgattak ki a földből. Avarkori temető ásatása Kálóz—Nagyhörcsökön, 1959 május hónapban a nagyhörcsöki Állami Gazdaság csatornázási munkákat végeztetett a Sárvíz és a Malom csatorna közötti területen. Egy kisebb domb átvágása­kor korai avar sírt dúltak fel, amelyben egy teljes és egy félbetört elvastagodó végű díszített karperecet, 28 '•ö GRAF A., Übersicht der antiken Geographie von Panno­nién DissPann 1 5 (1936) 120. 26 RHÉ GY., NK 7 (1908) 10—. 27 NÉMETH J., Arch. Ért. 24 (1904) 246—.; KISS A., Arch. Ért. 84 (1957) 40—. 6. ábra valamint szemes gyöngyökből álló nyakláncot találtak és szolgáltattak be a Múzeumba. A mentőásatás továb­bi tíz sírt tárt fel (2—11. sírok). A csontvázak kisebb ingadozástól eltekintve Ny— К irányban feküdtek, ko­ponya a Ny-i oldalon volt. A leletanyag, amelyből a 2 sír vas kardja és lándzsája, valamint a 11. sír kétoldalas csont fésűje említésre méltó, a temetőrész korát a ko­rai avarkorba helyezi. A csontfésű és a mellékelten be­mutatott (5, ábra) pecsételt bögre a korábbi lakosság hagyatékához tartozott. 20 Avarkori sírok feltárása Sárosdon. A sárosdi tsz épülő istállójának alapozásánál avarkori sírokra buk­kantak. Ezek közül egy sír anyaga, kézzel gyúrt kis bögre és tojástöredékek, valamint két szórványosan előkerült kézzel gyúrt bögre bekerült a Múzeumba. Az alapozás számára ásoLt árokban további két sír foltja mutatkozott, ezeket az 1959 júniusban végzett mentő­ásatás feltárta. A 2. sírban két gyermek feküdt bögre és tojás melléklettel, a 3. sírban női csontváz volt. 28 HAMPEL J.. Alterthümer des frühen Mittelalters in Un­garn. (Braunschweig 1905) I. 409, 1146. ábra, 411, 1150-51. ábra. 29 A temetőről feldolgozás készül, ezért itt bővebb ismer­tetésére nem térünk ki, 102

Next

/
Thumbnails
Contents