Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)
Tanulmányok – Abhandlungen - Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). – Daten zur Geschichte der Leibeigenen im Komitat Fejér (1543–1768). I, 1960. p. 77–98.
86 akik a török idők alatt is ezen a vidéken éltek. Például az abaiak közül a Szaka, Horváth, Bus családok, kik 1679—80-ban ott laktak, mint Tallián Gergely veszprémi harmincados jobbágyai. A Bus családnak egy másik ága Battyanba szakadt, és ott élte túl a felszabadító háborúkat. Bottyánban tovább élt a Varga és a Farkas család, Polgárdin a Varga és a Keresztes család, valamennyien elszegényedve, alig egy-két holdat műveltek. 45 Ilyen példákat a megye minden részében előforduló határ járási pörök adataiból bőségesen lehetne idézni. 45 Rácokkal is találkozunk, akik a seregek elvonulása után ismét megtelepedtek régi lakóhelyükön, de az ő soraik is igen megritkultak. Török alatti településeik egy része megszűnt. Fövenyben a felszabadítás után már nem találunk rácokat, ezek a Duna menti rác helvségekbe és Fehérvárra költöztek, hasonlókénnen a szentmiklósi és mindszenti rácok. A cecei rácok szétszóródtak, és a Duna menti, a török alatt sűrű rác településeket is igen megritkította a hadak vonulása. Pentelén, Adonyban, a régi török rezidenciákban a meglévő meglévő rác lakosság mellett rác zsoldos katonák telepedtek meg a földesurak engedélyével. 47 Házaik nyomorúságos földbevájt putrik voltak, a szabad élethez szokott katona nép nehezen tudott hozzászokni a földmívelő életformához. A kamarai tisztviselők nemcsak Fejér megyében panaszkodtak az új rác telepesek életmódja és vadsága miatt: letelepednek sokkal számosabban, mint a török idők alatt, de dolgozni nem akarnak s nem is tudnak; ha adót követelnek tőlük, sírnak, panaszkodnak és csak úgy tudják őket fizetésre bírni, hogy bírójukat fogva tartják addig, amíg a község a tartozását ki nem fizeti. 48 Baranya megyében is általában az volt a vélemény róluk, hogy vándorló, ide-oda kóborló és le nem telepedett nép, amely cigányok módjára nomadizál, a földet nem jól műveli, a szőlőtermeléshez nem ért, bora semmire való, savanyú. 49 Pedig a magyar földesurak állandóan igyekeztek, hogy az új telepeseket rendhez szoktassák. Telepítési megállapodásaikban kikötik, hogy házaikat ne a föld alá, hanem magyar módra a föld fölött építsék, s hogy őszi-tavaszi s más mindenféle vetést ,,a mint magyarok szoktanak vetni" vessenek. A Duna melletti községekben végig rácok laktak.™ Ezeknek csak egy része volt régi lakos és letelepedett zsoldos, nagyobb részük Csernoviccsal jött el a Balkánról. Biztosan tudjuk ezt a rácalmásiakról, sóskutiakról, tárnokiakról, százhalmiakról. Pentelén is és Perkátán is sok ilyan rác lakott. Ha az 1696-os összeírás nem is jelezné, hogy Csernovics patriarcha rácai ezek, akkor is könnyű lenne kettéválasztani a régi magyarországi lakos rácokat az újonnan letelepedettektől és a zsoldosoktól. 45 OL. — Zichy lt. Fasc. 137—C. Metalia Bőgöd cum Pctele. 1679. ápr. 5., júl. 1., 1880. ápr. 29. 48 OL. — Zichy lt. Fasc. 120. Metalia Isztimér cum Csurgó.— Fasc. 127. B. Decimalia Tácziensia. — Fasc. 128. Metalia Tácz cum Polgárdi. — Fasc. 133. K. Miscellanea Egresiensia stb. 4? OL. — Ber. u. Seh. W93. dec. 30. 48 OL. — Ber. u. Sch. 1694. szept. 2, Ugyanis míg az újonnan jöttéknek csak a keresztnevüket tudta feljegyezni az összeíró, addig a régieknek már vezetéknevük is volt, mint az ercsi, érdi, adonyi rácoknak. Igen sokszor beszédes nevük: Czikolai Maxim, Mohácsi Mihók, Fövenyi Jovicza, Mindszenti Bozó, Simontornyai János, Doroghi Mihály, Fehérvári Jakab, Szabolcsi Farkas, Szentiványi Thecvar, Keresztúri Prodan. Alapi Drahicz, Csikvári Iván, Adonyi Milos, Vali Maxim, Perkátai Obrad, Zombori Ulajko, Kétheli Miska, Jován Ercsinecz — jelezve hevükkel azokat a helyeket is, ahol a török idő alatt rácok laktak. 51 A XVII. század végéig a rácokon kívül más idegenek nem voltak Fejér megyében. Németek letelepítésére csak a következő század elején került sor, szlovákokkal nemcsak az 1696-os, de még az 1715— 20-as összeírásban sem találkozunk. Csak később telepítettek le egy-két faluban szlovák családokat a földesurak. A telepesekre nagy szükség volt. A falvakban a felszabadulás után alig lézengett egypár ember, és a visszaszivárgók is kevesen voltak. A telepesek áradása minden különösebb földesúri vagy kormányakció nélkül megindult a visszafoglalt területek felé. lipót 1701-ben kiadott rendelete már csak a régi g3~akorlatot erősítette meg: az új telepesek 3 évi mentességet kaptak az adó és vám fizetése, valamint az egyéb szolgáltatások aj. ól. „Ezek a rendelkezések nagy népvándorlást indítottak meg, melynek során a már nagyon is felszaporodott hullámzó rétegek, szökött jobbágyok, volt végvári katonák, volt kurucok egy része talált, egyelőre, rendezettebb viszonyok közt való megélhetésre . . ." 5S Hogy honnan jöttek a magyar lakosok, azt egykét kivételtől eltekintve bizonyosan nem lehet tudni. Sokorón és Pákozdon a XVII. század végén külön írták össze a hereditáriusokat és az advenákat, az utóbbiaknál minden egyes esetben jelezve, hogy honnan jöttek. A sokoróiak: Gyúróról, Ácsáról, Szentpéterről, Keszthelyről, valamint Baranya és Pest megyéből, — a pákozdiak: Baranya, Somogy, Zala megyéből, Mátyusföldről, Fehérvízről, Ácsáról, Tapolcáról, Szentpéterről, B'altavárról. 53 A többi helységek új lakosainak régi lakóhelyéről semmi bizonyosat nem tudhatunk, hacsak nem vezetékneveik alapján próbálunk származáshelyükre következtetni. A nevek alapján a következő megyékből jöhettek lakosok Fejér megyébe: Somogy, Tolna, Zala, Vas, Komárom, Nyitra, Pest. Somogy megye: Csicsal, Andocs, Jád, Zádor, Kéthely, Lád, Bonnya, Hetes, Gomba. Tolna megye: Izmény, Szokol, Tolna, Simontornya, Dorog, Kér, Paks, Sárköz, Földvár, Décs, Csajág. 49 TAB A I., i. m. 48—49. o. 50 OL. — Acta Jesuitica Irregestrata, В. 379> -1694. 61 OL. — Zichy lt. Fasc. 135— В. Metalia Szentmiklós cum Rét Szilae, Tinord et Alap. — 1731-ben vallották öreg emberek, hogy a szentmiklósi rác falu helye a szekszárdi úttól délre volt. — OL. 16fl6^os összeírás. 62 HUMAN В. — SZEKFÜ GY., op. cit, IV. 264-256. o. 53 ÓL. — и. et с. зб—т.
