Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)

Tanulmányok – Abhandlungen - Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). – Daten zur Geschichte der Leibeigenen im Komitat Fejér (1543–1768). I, 1960. p. 77–98.

79 A török csapatok állandó felvonulásának és fosztogatásainak kitett Duna melletti helységekben — a budai nahie területén — 1559-ben és 1581-ben a házak száma a török defterek szerint a következő volt:

9 1559 ház 1581 ház Érd 25 24 Százhalom 6 10 Ercsi 20 23 Adony Pentele 86 28 36 Venyim Karácsonyszállás Előszállás 58 44 50 55 60 Bicske — 16 Doboz — 7 Ácsa — 30 Etyek Sóskút .__ 25 28 Boglár Alsócsut — 2 15 Felsőcsut Tordas — 16 7 Vál — 60 Martonvásár — 22 Kajászószentpéter Veréb — 38 6 A lakosok, nevük után ítélve, valamennyien magyarok. Előszálláson, Karácsonyszálláson a táj természetének megfelelően virágzó birkatenyésztés folyt. Jónéhány jobbágynak io0—200 birkája is volt. A birkatenyésztés, bár kisebb mértékben, a megye északi részén is szokásos volt. Ö-szentpéteren 170 birkát találtak az összeírok, Sóskúton 180-at, Válón 300-at. A lakosság fő foglalkozása azonban a földművelés volt. 1580-ban a budai náhiében található falvak a következő gabonamennyiséget termelték:

10 Előszállás Karácsonyszállás Pentele S'zázhalom Bicske Ö-Szentpéter Erd Ácsa Etyek Alsócsut Felsőcsut Tordas Vál Martonvásár Ka j ászószentpéter Ercsi búza: kétszeres: egy házra esik: 5285 kile 3750 kile 66 62,5 5000 4000 90 72 2000 500 55 14 500 500 50 50 50 100 3 6 1200 520 52 23 200 50 8 2 1250 150 42 5 2000 80 250 240 17 17 700 44 3000 428 4500 2000 72 33 3200 700 146 32 3000 500 79 13 200 120 9 5 Ha ezeket a termésmennyiségeket az ugyanebben az időben az esztergomi szandzsákság területén található helységek termésmennyiségével hasonlítjuk össze,

11 azt látjuk, hogy Fejér megyében a gabonatermelés sokkal kisebb méretű volt, mint Esztergom megyében. Ugyanez volt a helyzet a szőlőmívelés terén is. Erden 1580-ban 10 000 pint mustot préseltek ki (egy házra esett 425 pint), Válón 12 500 pint mustot (egy házra esett 208 pint) stb. A mezőgazdasági termények közül csaknem minden helység fizetett adót a lencse és a borsó, a kender és a len termés után. Százhalmon káposzta-tizedet, Válón és Marton vásáron hagyma- és fokhagyma-tizedet adtak. Méhkas- és disznó-tizedet minden helység fizetett. Széna-tizeddel csak néhány helységben találkozunk (Karácsonyszállás, Vál). A megye északi részén igen jelentős összeget tettek ki egyes helységek vásár jövedelmei is: Válón 800, Érden 380, Kajászószentpéteren 290 forint. Válón mindezekhez még a távollévők és szökevények vagyonából szedett kilenced is járult, mely 5000 akcsét (kb. 100 forintot) tett ki. A török kincstári összeírok összeírták ezeken a falvakon kívül sok olyan helyet is, amelyek ráják nélkül valók voltak ugyan, de valami hasznot mégis hajtottak: Jakabszállás, Űjszállás, Mihályegyház, Boglárpuszta, Szentlászló, Keresztúr, Szentmiklós (Vál mellett), Bod, Major (Sóskút mellett), Márszék (Tárnik, Vál mellett), Báti Százhalom mellett, váli rétek Csordos Tamás malma mellett, Pöstyéni Gergely majorsága Vál mellett, Baracska. 1562—63-ból tudjuk még, hogy ezeken kívül adózott a töröknek Falualmás, Szigeti, Alsó- és Felsőtabajd, Berény, Iváncsa, Szentalbert ouszta, Szárdánypuszta Karácsonyszállás mellett (ma már nem tudunk róla), Alsó és Felső Dánk puszta Adony mellett és Ladány.

12 i A MEGYE PUSZTULÁSA A 15 éves háború viharaiban a Fejér megyei helységek legtöbbje, leginkább a császári seregek pusztításai következtében elnéptelenedett:

13 1581 16271 1633 ház ház ház Ácsa 30 4 7 Alsócsut 15 — 6 Bicske 16 — 25 Bottyán — 3 — Csákvár — 3 5 Előszállás 60 — 15 Ercsi 23 3 5 Érd 24 2 2 Felsőcsut 16 — 7 Karácsonyszállás 55 — 15 Ság — 2 — Sóskút 28 1 — Szentpéter 38 3 — Veréb 6 4 6 VELICS A., — KAMMERER E., Magyarországi török kincstári defterek. (Bp. 1885) I. 123. Ibid. II. 530—554. 11 FEKETE L., Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeg írása. (Bp. 1943) 12 VELICS A., — KAMMERER E., op. cit. I. 142—167., II. 209 о. 13 Ibid.