Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)
Tanulmányok – Abhandlungen - Nagy Lajos: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). – Daten zur Geschichte der Leibeigenen im Komitat Fejér (1543–1768). I, 1960. p. 77–98.
77 ADALÉKOK A FEJÉR MEGYEI JOBBÁGYSÁG TÖRTÉNETÉHEZ (1543—1768) Fejér megye újkori képe a török uralom következménye. A középkori virágzó vidék török alatti pusztulásának a mértéke, ha csak számbelileg nézzük is, órási. A vidékek elvadulásán kívül a százötven éves török uralom alatt a lakosság is igen megritkult, bár kipusztulásáról általánosságban nem beszélhetünk, hiszen az 1696-ban összeírt helységek, bár nyomorúságos módon, de léteztek a török alatt is. Fejér megyében 1494-ben 3090, 1495-ben 3068 portát számoltak össze. 1 A török uralom végén pedig, amikor 1696-ban összeírták a lakosságot, csupán 17 portát tudtak meghatározni. 2 Pedig Fejér megye a török uralom előtt sem tartozott a legsűrűbb településű dunántúli megyék közé. Például a Hunyadi-korban Tolna megyében 560 helység volt, a nála nagyobb Fejérben csak 430. 3 Fejér vármegye területe 1526-tól kezdve ki volt téve a török seregek állandó felvonulásának. Belgrádból Budára az út Fejér megyén vezetett keresztül. Hogy Szolimán hadjáratai a dunamenti helységekben mekkora károkat okoztak, arról adatok hiányában pontos képet nem lehet adni. A törökök állandó uralma ezen a területen Buda, majd Székesfehérvár elfoglalásával az 1541. és 1543. évvel kezdődött, s ezzel kapcsolatban azok a változások is, amelyek a fejlődést itt csaknem két évszázadra megállították. Nem szabad azt képzelni, hogy ez alatt a két évszázad alatt a lakosság rendszeres kiirtása folyt, s ezáltal a táj is teljesen elvadult. Voltak nyugalmasabb időszakok is. A török hódítóknak sem lehetett céljuk puszta terület felett uralkodni, s így a viszonylagosan békés időkben az elpusztított falvakat újjáépítette a visszaköltöző vagy újonnan letelepedett lakosság. A földeket ismét művelni kezdték, terményeikből mindaddig adóztak a földesuraknak, a császárnak (Fejér megyében magyarnak és töröknek egyaránt), mígnem egy-egy portyázó csapat vagy felvonuló óriási hadsereg semmivé nem tette évek szorgalmas munkájának gyümölcseit. Élő és halott falvak 4 váltogatták egymást szinte évtizedenként. Legyilkolt, elhurcolt vagy elmenekült lakosság helyére, ha kisebb számban is, a régi faluhelyekre telepedve, mindig szálltak új lakosok. Az élet kisszerűvé és egyben hősiessé vált. Szinte évtizedenként újra és újra kellett kezdeni. Fejér megye török alatti állapotáról nincsenek teljes értékű és bő forrásaink. Noha mind a két harcoló fél állandóan igényt tartott a területre és a rajta élő népre, s ezért bizonyára sűrűn összeírták a lakosságot, ránk ezeknek az összeírásoknak csak a töredékei maradtak. A török defterekben, a magyar portális összeírásokban és esetenként a birtokadományozási levelekben, meg néhány fennmaradt családi levéltárban találhatunk szétszórt és töredékes adatokat a Fejér megyei nép török uralom alatti életéről. XVI. SZÁZADI ÖSSZEÍRÁSOK Fejér megyei portális összeírás ebből az időből csak egy maradt ránk. Szentágothai Literátus Lázárt 1543-ban küldték ki a török hatalma alatt lévő helységek összeírására. 5 Húsz helységet írt össze a megye délnyugati — nyugati szélén, s a húsz helységben 266 portát. Ez igen tekintélyes szám és viszonylagosan eltörpül mellette a falvakban lévő 41 déserta és az, hogy Battyán teljes egészében per Turcos déserta. Az összeírásban szerepel sok olyan possessio is, amelynek a XVIII. században már csak a nevét említik lakatlan praediumkent, néhány pedig végleg eltűnt. Például a legnépesebb hellyel, a fejérvári káptalan birtokában lévő Ingovánnyal — ekkor 35 portát írtak össze s 38 szegényt —, a XVI. század után nem találkozunk. A török uralom után hosszú ideig csak legelőnek használt puszták voltak, s a XVIII. század közepén lettek csak majorsági települések: Hörcsög 5 porta 7 szegény 2 déserta Kis Füle 12 porta 2 szegény 4 déserta Jenő 6 porta 2 szegény Ság 9 porta 4 szegény 3 déserta Gyón 13 porta 4 szegény Mellár 21 porta 5 szegény Balinkát (10 porta, 3 szegény) és Isztimért (15 porta, 1 ACS ADY I., Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. (Bp. 188Й.) - Országos Levéltár (továbbiakban OL) — Kamarai Levéltár, Fejér megye 1686. évi összeírása. :f KALMAR G., A török uralom hatása a Dunántúl népességére. Föld és Ember (1929) 4 A kifejezés SINKOVITS ISTVANtól való, Esztergom megyével kapcsolatban: Élő és halott falvak. A gróf KJebelsberg Kunó Magyar Történeti Intézet Évkönyve 4 (1934) 26T. OL. — Regnicolaris levéltár, Generalis Regni portarum Oonscriptio, Tomus LXI. No 36. Comitatus Albeneis, 164».— SZALAY J., Fejérvár vidéke i543-ban. A Fejér megyei és Székesfejérvár városi történelmi s régészeti egylet évkönyve 18Й5. évre.. Székesfehérvár l®85. — Cseh Gergely szolgabíró járását írták össze ekkor,_
