Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)

Tanulmányok – Abhandlungen - Pesovár Ferenc: Fejér megyei népi táncok. I. Alapi táncok. – Dances folkloriques du comitat de Fejér. I. Danses d’Alap. I, 1960. p. 99–145. t. XLIV–XLVIII.

és a délutáni tánc a menyasszonyos háznál zajlik le. Még a 20-as évek körül az esküvő után legtöbbször „kocsmára szálltak" és ott táncoltak. Hoztak néhány véka süteményt, kalácsot és ki-ki a saját költségére a kocsmáros borát itta. A kocsmai tánc különösen a cselédeknél volt gyakori, mert szűkösen voltak helyiségben. Este innen mentek a vőlegényes házhoz vacsorára. Vacsora után megkezdődött a tánc, amely jó idő esetén a ház udvarán felállított sátorban zajlott le. A zenészeket a vőlegény fogadta. Gyakori volt még abban az időben, hogy kéttagú zenekarra táncoltak. A táncot a menyasszony asztaltól való kikérésével kezdték meg. Az első vőfély „kérte ki" a menyaszsxonyt a násznagyoktól. Ez a következőképpen történt. A vőfély énekszóval először a nyoszolyóasszonyt, majd a koszorúslányokat kérte ki. Ekkor a nyoszolyóasszonnyal rendszerint a férje, a koszorúslányokkal pedig a vőfélyek táncoltak. A koszorúslányokat egyenként — vagy ha à násznagy megengedte — együtt kérte ki. A menyasszony kikérésére utoljára került sor s azt egyedül, de legtöbbször „párjával", a vőlegénnyel együtt „adták ki" a násznagyok. Akkor felállították a menyasszonyt az asztalra és megnézték, hogy nincs e valami hibája. Ha a legények vacsora közben ellopták a cipőjét, megkezdődött a veszekedés, alkudozás. A násznagyoknak kellett a legényektől kiváltani a cipőt olyan összegért, amit a vőfélyek szabtak meg. Miután a vőlegény táncolt a menyasszonnyal, megkezdődött az általános tánc. A kikérő nóta a következőképpen hangzott: néha még előfordul.

109 A kikért személyekkel való tánc ugyanerre a dalra történt, természetesen a zenészek felgyorsították azt. Vacsora után az asszonyok és a koszorúslányok tánchoz öltöztek, de az utóbbiak a koszorút a fejükön hagyták. Éjfélig folyt a tánc, amíg a menyasszonytánc el nem kezdődött. A menyasszonytánc még ma is a következőképpen zajlik le. Éjfélkor bekötik a menyasszony fejét menyecskekendővel és az első vőfély bevezeti a vendégek közé. A menyasszonytáncra felszólító rigmus után az eJső vőfély megkezdi a táncot. A vendégek, férfiak és nők, vegyesen sorra táncoltatják a menyasszonyt és a násznagyok elé helyezett asztalra pénzt, illetve ajándékot tesznek. A vőfélyek különböző rigmusokkal és serkentő szavakkal biztatják a násznépet a táncolásra. A zenészek a vőfély irányítása szerint lassút, vagy frisset játszanak.

110 Régebben friss tempójú nótákat játszottak a menyasszonytánchoz. Mikor a vőlegény már azt látta, hogy ritkulnak a táncolók, egy dióstortával kiváltja a menyasszonyt. Lerakja a násznagyok elé az asztalra és azt egy öregasszony összetöri. A vendégek annak darabjait szétkapkodják. A vőlegény táncolni kezd a menyasszonnyal. A vőfély söprüt ragad és elkezdi őket „meszelni", hajtani, miközben kiabálják, „szaporodjatok mint a csicsóka, szaporodjatok mint a csicsóka". A konyhaajtón hajtják ki őket. A menyasszony kötőjébe beleöntik a pénzt, a koszorúslányok meg viszik az ajándékokat. A menyasszonytánc után egy vagy két legény felöltözik női ruhába. Rendszerint a közelben lakó szómszédlányok ruháját veszik fel. Bevezetik őket, bekö„Legyenek szívesek a násznagy urak, adják ki vőlegény urunkat párjával"

103 (vagy nyoszolyóasszonyt, koszorúslányokat). Ma már a menyasszony asztaltól való kikérésének az a formája nincs meg, de a pusztákon szöntőt mondanak és egy tréfás menyasszonytánc következik. A legények tréfásan, groteszk mozdulatokkal táncoltatják azokat és a kihelyezett tányérra kisebb összegeket dobálnak.'" A pénzt a cigányok részére 08 A dalt énekelte Garbacz Györgyné. M Néhány évvel ezelőtt egy alsószentiváni lakodalomban a kikérést — mivel az éneket más nem tudta — Garbacz Györgyné végezte el. 10 A mienyaisszonytáncot ma a mindenfelé elterjedt műzenére („Jaj de szép kis menyecske lett ebből a lányból") táncolják. Ez a tréfás lakodalmi tánc eléggé elterjedt jelenség Fejér miegyében, Jenőn, a lányruhába felöltözött legényt , ,bok>ndmenyaisszonynak' ' nevezik.