Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1960)

Tanulmányok – Abhandlungen - Pesovár Ferenc: Fejér megyei népi táncok. I. Alapi táncok. – Dances folkloriques du comitat de Fejér. I. Danses d’Alap. I, 1960. p. 99–145. t. XLIV–XLVIII.

104 csárdás (lassú és friss), a kanászos és az ebből kialakult, illetve szorosan hozzákapcsolódó paraszti táncok, mint az ugrós és az üvegcsárdás. Külön női táncokra nem emlékeznek, csak az idősebbek lánykorában divatos szép szöveggel és dallammal énekelt párválasztó játékokra „Éva szívem, Éva...", „Kis kacsa fürdik fekete tóba...") Ezeket a táncokat a következőkben részletesebben ismertetjük és egy-egy jellemző formájukat a példatárban közöljük. A másik csoportba tartoznak a századforduló idején megismert polgári társastáncok: polka, valcer, és a mazurka. Ezek nem tánciskola révén terjedtek el. Alapon csak 1926 óta volt tánciskola és az idősebb generáció — tehát, akik azon még nem vettek részt — a táncokat részben ismeri. Szinte mindenki tudja ezek közül a polka aprózva járt formáját, amit ők „magyar polkának" neveznek és ezt szembeállítják a németek által táncolt ugrálós ,.boppszassza" polkával. A valcert cs különösen a mazurkát idősebbek közül sem ismeri mindenki." Az első háború után itt is divatossá vált az one stepp.™ Az egvik adatközlő — aki a hagyományos láncok leejobb bomutnlója és a faluban is édesapjától <">rökölt tehetségnek tartják tánctudását — említette, hogy édesapja már el tudta járni a felsorolt táncokat.

29 Dunántúlon a parasztság ezeket a táncokat a tánciskolák megjelenése előtt már ismerte. A tánciskolák a legtöbb helyen elég későn jelentek meg. E táncokat a városból vagy katonásap.\ól hozták magukkal, de egyes helveken a környékbeli német (sváb) lakosságtól tanulták meg. A nagyobb helységek is terjeszthették, ahol már korábban voltak tánciskolák. Az Alappal szomszédos polgárosultabb Cecén az 1900-as években tanítottak hivatásom táncmesterek.

30 Ezeket a táncokat — az idősebbek elbeszélése szerint — a hagyományos etnikus táncokhoz hasonlóan egymástól tanulták.

31 Meg kell említenünk azokat a kötött, ideeen, contre-jellegű táncos játékokat, amelyeket Dunántúlon a századforduló után nagyon kedveltek és Alapon is az első világháború körül terjedtek el. Ezeket ők a táncok dallamának szövegkezdete alapján nevezik el. Ilyen táncok: „Keresd meg a tűt", „Hogy a csibe hogy", , Zsidó gyerek nadrágja", továbbá az országszerte elterjedt gólyatánc:

K A következőkben a hagyományos etnikus táncokat jellemezzük formai és zenei szempontok szerint. A táncok tartalmi vonásai közül elsősorban azok funkcióját emeljük ki. Kanásztánc típusok. Elsőnek a Dunántúl tánckultúrájára legnagyobb hatással lévő kanásztánc helyi változatát ismertetjük. Nemcsak e pásztorfogla.lko^ást tükröző tánccal, hanem ;i földműves parasztság mulatságaiban jelentős szereppel bíró. a kanásztánc jegyeit magukon viselő táncokkal is foglalkozunk. Bemutatjuk a belőle kialakult, vagy legalábbis ezzel a típussal szoros kapcsolatot mutató paraszti táncokat, az uqróst és az üvegcsárdást. Kanásztánc. E/t az elsősorban pásztorok állal táncolt típust Alapon, de általában Fejér megyében ,.kanászos"-nak nevezik. A pásztorok rendjével, a dunántúli pusztákon való szerepével már más munkák foglalkoztak.

3

' A Fejér megyei pusztákon is — mert a pásztorok elsősorban az uradalmakban voltak nagy számban — külön kasztot jelentettek a többi cselédekkel szemben. A juhászat Fejér megyében— mint már említettük— a természeti adottságok miatt a XVIII. századtól jelentős volt és az állattartásnak ezzel az ágával a múlt században és később is a legelső megyék között állt.

4 A juhászat volt itt a legjelentősebb, de az uradalmakban és a falvakban más pásztorok, mint kanászok, gulyások, csikósok szintén szolgáltak. Gazdasági szerepük és súlyuk következtében elsők voltak a pásztori rangsorban. Ezt a többi pásztor, cseléd is tudomásul vette és gőgös embereknek tartották őket. akik saját maguk között házasodtak és összejöveteleiket, mulatságaikat külön 7 „Voltak a nolkák me° a mnzur". Id. Tóbel Laios (sz. iflfW ndptv-özipso — ..Hát különböző n-óták-at húztak a <•'•gánvok hát csárdással legtöbbet kezdték. La^sú csárdással kezdődött. Aztán friss, aztán polka, aztán valcer. Közbe ugrós is ment. Ahoívan kérte a fiatalság a táncol, úgy húzták a cigánvok." Ulicza János (sz. 1Л°р;) adatközlése. (Táncok?) ,,Lassú csárdást, frisset, polkát, meg aztán minek is mondták, mazurkának. vak ernek. lengyelkének, más nem. meg az ugrós." Tenke Tózsef (sz. 190гц adatközlése. „Csárdás, friss csárdás. Dolka." Fekti Tózsef és Józsefné adatközlése (sz. lö"?. l

n

""i. (Táncok?! ..Lassú csárdás, friss polka". Klózer György (sz. 1889) adatközlése. - Mazurka?) ..Ismertem a mazurt. de én nem szerettem az ilyet." (Valzer?) „Azt is tudom, az js tánc. Minálunk ritka tánc volt." Garbacz Györgyné fsz. 1ЯШ) adatközlése. Rendszerint a polkát említik leggyakrabban a polgári társastáncok közül, ha érdeklődünk azok iránt. „Vansztep a múlt háború után lépett fel". Ulicza János (sz. 1898) adatközlése. — „Aztán volt minálunk, nem tudom én. mi volt annak a táncnak a neve. amit nem szoktam járni, a lfli-es háború után. vansztep". Garbacz Györgyné adatközlése (sz. lßgi'V — Ulicza János (sz. 1W) adatközlése. Említi, hogy a. régiek ismerték a magyar kettőst (Ritka búza. ritka árpa — dallamára). Ez kimondottan lánciskolai tánc, amely megfelel a szabolcs-szatmári magvar szólónak. Tehát a tánciskola előtt már ez is terjedőben volt. Pordány Sándor cecei lakos (sz. 138л) a következő táncok tanulására emlékszik: ..magyar csárdás", ..padegatta" (r>as de quatre), „padi patinő" (pas de patineurs), kreuzpolka (Alapon is ismert), „szottis polka" (schottisch polka) valcer, francia négyes, tulipán-csárdás (magyar kettős-szerű). 1904-ben a székesfehérvári Glünz Antal tanított Cecén. :n (Tánc tanulása?) „Seprűnyéltől." „Eevik a másiktól elsajátította." Ulicza János (sz. 1?W) adatközlése. - „Egyik a másiktól sajátította el". Tenke József (sz 1901) adatközlése. — „Egy-kettő talán valahun megtanulta és aztán attól elsajátítottuk, mer akkor nem volt tánciskola." Garbacz Györgyné (sz. l'PW) adatközlése. - „Sokszor az istállóban söprűvel". Fekti Józsefné tsz. 1.90^ adatközlése. 32 „Hát a. Hogy a csibe. hogy. IS-hen volt itt minálunk első nóta." „Keresd meg a tűt. hát akkor én e éves voltam." Garbacz Györgvné ísz. ШР1 adatközlése. — „Hogy a csibe . . . , gólya. Keresd meg a tűt ... . Fekti József (sz. I90a.) és Fekti Józsefné (sz. t&W adatközlése. — „Ritka búza, ritka árpa, meg hogy a csibe, meg gólyamadár, Zsidőgyerek nadrágja . . ." Tenke József (sz. 1901) adatközlése. — A gólya-tán" a századforduló után kezdett nálunk elterjedni, Amerikából hazatérő magyarok hozták magukkal. "'' TÁLASI I., A bakonvi násztorkodás. Ethn. (Ш9) 9. : VAJKAI A., A szentgáli juhászat. A Magyarságtudományi Intézet Évkönyve (1941—4?'); VAJKAI A., Szentgál. ГВр. 1959) Állattartás. 4ft.; VAJKAI A.. Bakony. (Bp. 1959) Állattartás. 37.; MANGA J„ Egy dunántúli faragó pásztor (Bp. 1.196*); EBNER S., Zselici kanászélet. Ethn. (193») 1150. 34 FÉNYES E„ op. cit. I. 69. — József császár korabeli térképek alapján tudjuk, hogy a XVIII. században nem volt ezen a területen számbavehető erdőség. A legfeltűnőbb azonban az. hogy a rétek és legelők sz

;

nte szabályosan zárt foltokat alkotnak a községek körül, a szántóföldek a községhatárok külső részein foglalnak helvét. Ebből nyilvánvalóan kiderül, hogy a lakosságnak főfoglalkozása az állattenyésztés volt. Lásd: KOGUTOWICZ K.. Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. I. (Szeged 19S0) 275--276.