Pluhár Zsuzsanna - Gosztola Beáta - Szabó Dóra: Fűszerelem. Fűszereink egykor és ma - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 59. (Székesfehérvár, 2016)
Trópusi és szubtrópusi eredetű import fűszerek
A paprika gyógyhatásai A paprika étvágygerjesztő és emésztést serkentő. A 0,02-0,05% kapszaicint tartalmazó készítmények külsőleg végtag- és gerinckörnyéki fájdalmas izomgörcsök, reuma, sokízületi gyulladás, diabéteszes neuropátia és lumbágó kezelésére alkalmasak. Egyszerre legfeljebb 2 napig használható, 2 hetes szünetekkel, az érzőidegek károsodása nélkül. A nyálkahártyát ingerli, ezért szembe ne kerüljön. A paradicsompaprika rákellenes hatását japán kutatók igazolták. Gyógyszerkönyvi drogja a Capsid fructus Ph. Hg. VIII., amely a termesztett paprika (Capsicum annuum var. minimum) és a chilipaprika (Capsicum frutescens L.) kis termésű változatainak érett, megszárított termése, melynek ossz kapszaicin tartalma min. 0,4%. A kapszaicin mellett a friss paprika kiemelkedően gazdag C-vitaminban (1-3 g/kg), és előnye, hogy ezt savanyítva is megőrzi. Tartalmaz még 0,3-0,8% karotinoidot (kapszantin, kapszorubin, ß-karotin), zsíros olajat, szteroid-glikozidokat, cukrot, pektint, ásványi sókat, A-, B1-, B2-vitamint is. A fűszer felhasználása Napjainkban világszerte mintegy 200 különféle típusú paprikát termesztenek. Fogyasztható frissen, szárítva, zúzott vagy őrölt formában, valamint számos termék (pl. mártások, szószok, paszták, olajok) alapanyaga is. A fűszerpaprikák közül a trópusi országokban inkább a csípős terméseket (chili) használják, míg mérsékelt övben egyaránt jelentős az édes és a csípős ízű fajták alkalmazása. A fűszerpaprika a magyar konyhát teljesen átalakította, leghíresebb leveseink (halászlevek és gulyások), továbbá párolt ételeink (pörköltek, paprikások) elengedhetetlen fűszere. Krémekbe keverve (pl. körözöttekben), vagy az ételre szórva (zsíros kenyér, kocsonya stb.) is előfordul, színezve is azokat. Az asztalnál, az étkezés során szokás az ételek (levesek, mártások) egyéni ízesítése is csípős paprikakrémekkel és szárított erős paprikákkal (pl. cseresznyepaprika). PERILLA - PERILLA FRUTESCENS Története A perillát i. sz. 500-ban regisztrálták először gyógynövényként a Ming yi bie lu : ji jiao-ben ( : ), a kínai gyógyszerészeti műben. A hagyományos kínai, japán, koreai és indái gyógyászatban köhögéscsillapításra, meghűlésre, emésztés javítására, görcsoldásra, a szülési fájdalmak enyhítésére, valamint a vér és a esi zavartalan áramlásának helyreállítására használták. A növény titkai A perilla, más néven fekete csalán vagy kínai bazsalikom (Perilla frutescens L.) az ajakosak (Lamiaceae) családjába tartozó, Délkelet-Ázsiából származó faj. Eredetileg cserje termetű, de hazánkban csak egyévesként termeszthető, 60-80 cm magas, dúsan elágazó növény. Dísznövény fajtáit termesztjük, amelyek igen változatos színű és méretű levelekkel ékesek. A levelek ovális vagy kör alakúak, 7-13 cm hosszúak és 5-10 cm szélesek, felszínük apró szőrökkel borított. Színük általában élénkzöld, bordó, vagy a levelek színe zöld és fonákjuk bordó. 81
