Pluhár Zsuzsanna - Gosztola Beáta - Szabó Dóra: Fűszerelem. Fűszereink egykor és ma - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 59. (Székesfehérvár, 2016)
Trópusi és szubtrópusi eredetű import fűszerek
nopóliumát a kínafatermelésben, de utána a növény magvait csempészek eljuttatták a brit és holland gyarmatokra, hogy Indiában, Jáva szigetén és Holland Kelet-Indiában (ma Indonézia) is megindulhasson a termesztés. A növény titkai A kínafa (Cinchona pubescens Vahl., C. ledgeriana Moens ex Trim, Rubiaceae) Dél-Amerika trópusain, az Andok keleti lábánál honos. A kínafa fajok 5-20 m magas trópusi fák vagy cserjék, átellenes, ellipszis alakú, ép szélű, örökzöld levelekkel. Fehér, halványlila vagy világos rózsaszínű virágainak csőszerű pártája van. Törzsük kérge kívülről szürke, szürkésbarna, világos foltokkal, míg a belső oldala vörösesbarna vagy sárga színű. Gyógyhatása A vastag ágakról lefejtett, szárított kérget (Cinchonae cortex Ph. Hg. VIII.) hasznosítják. íze keserű, összehúzó jellegű, összalkaloid tartalma 4,5-8,5%, melynek 30-60%-a kinin-típusú. A kínafakéregből a gyógyszeripar állít elő lázcsillapító, malária elleni (kinin) és szívritmuszavarok (kinidin) kezelésére alkalmas gyógyszereket. Az étvágytalanság és a puffadás kezelésére is alkalmazható, hatására fokozódik a nyál- és gyomornedv-elválasztás. A kininszulfát pedig az éjszakai lábikragörcs csillapításának egyik leghatékonyabb ellenszere. Fűszer célú felhasználása A kinin kinyerése napjainkban is a kínafa kérgéből gazdaságos, amelynek nagy részét az élelmiszeriparban üdítőitalok, tonik előállítására használják. Szárított kínafakéreg 75
