Pluhár Zsuzsanna - Gosztola Beáta - Szabó Dóra: Fűszerelem. Fűszereink egykor és ma - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 59. (Székesfehérvár, 2016)
Mérsékeltövi fűszernövények
A növény titkai A francia tárkony (Artemisia dracunculus L.) a fészkesvirágzatúak családjába (Asteraceae) tartozó, gyöktörzses évelő, lágyszárú növény. Észak- és Közép-Ázsiában, a Kaukázusban és a Távol-Keleten honos, de Észak-Amerika nyugati részén is előfordul. Folyópartokon, nedves, de nem vízállásos területeken él. 100-150 cm magasra megnövő, elágazó hajtásain fényes, élénkzöld levelek fejlődnek, amelyek ép szélűek, kihegyezettek. A csak csöves virágokból álló apró fészekvirágzatok nyár közepén bugába tömörülnek. Csíraképes magot nem érlel, ezért csak vegetatív úton - sarjhajtásokról, zölddugványról - szaporítható. Gyógyhatásai Szárított hajtásait (Dracunculi herba) és illóolaját (Dracunculi aetheroleum) elsősorban fűszerként hasznosítják, de gyógyhatásai is ismertek. Illóolajának (0,5-2,8%) fő komponense az esztragol (40% körüli), emellett a- és p-pinént, kámfént és limonént tartalmaz. A szárított fűszerben cseranyagok és keserűanyagok is találhatók. Étvágyjavító és gyomornedv-elválasztást fokozó hatása mellett a népgyógyászat enyhe vérnyomáscsökkentőként is alkalmazza. Antioxidáns és baktériumölő hatásait is kimutatták. Hosszantartó gyógyászati használata azonban ellenjavallt, az illóolajban található esztragol káros mellékhatásai miatt. A fűszer célú felhasználása A francia tárkonyt fűszerként elsősorban Franciaországban kedvelik, a Kárpát-medencében pedig Erdélyben használatos. Ánizsra emlékeztető, kissé kesernyés, erős aromájú leveleiből kevés is elegendő az ételekhez. Szárított vagy friss levele levesek (pl. tárkonyos burgonyaleves), mártások (béarni és remulád) és húsok (pl. tárkonyos csirke stb.) ízesítésére alkalmas. Tárkonyos ecetek és olajok készítésére is felhasználható, valamint a dijoni mustárok fűszereként is ismert. Cserepes fűszernövényként is nevelhető. Szárítással vagy fagyasztással tartósíthatjuk. Közeli rokona az orosz tárkony (A. dracunculoides), amelynek levele kesernyésebb aromájú, ezért kevésbé alkalmas a francia tárkony helyettesítésére. Az illatszeriparban olaja férfi illatszerek alkotója (pl. levendula- és muskotályzsálya olajjal együtt). Füstölőkben aromakomponensként is megtalálható. TORMA - ARMORACIA RUSTICANA Története A tormát eredetileg gyógynövényként termesztették, csak később vált szinte kizárólagosan fűszernövénnyé. Bár ókori görög és római leírások is fennmaradtak a torma használatáról, feltételezik, hogy az akkori tormanövény más faj lehetett, ugyanis még a későbbi feljegyzések is egy másik fajt, a vadretket nevezték tormának. P. A. Matthiolus, sienai tudós doktor 1571-ben megjelent műve az első, amelyben a mai tormával azonos növényről találunk említést. Németországban, Skandináviában és Britanniában, a középkorban, már húsok mellé ajánlották. Később Észak-Ameriká-62
