Pluhár Zsuzsanna - Gosztola Beáta - Szabó Dóra: Fűszerelem. Fűszereink egykor és ma - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 59. (Székesfehérvár, 2016)
Mérsékeltövi fűszernövények
A növény titkai A koriander (Coriandrum sativum L.) mediterrán eredetű egyéves, lágyszárú növény, az ernyővirágzatúak családjának (Apiaceae) tagja. Szár- és tőlevelei eltérő alakúak (heterofilia): a tőlevelek szélesebb levéllemezűek, a petrezselyemére emlékeztetnek, míg a szárlevelek szárnyasán szeldeltek. Megdörzsölve jellegzetes poloskaszagot árasztanak. Világoslila, rózsaszín vagy fehér virágokból álló összetett ernyővirágzata van. Ikerkaszat-termése két része összeforrt, nem hullik szét, ezáltal gömbölyded alakot ad ki. Jellegzetes szalmasárga vagy világosbarna színű, citromra emlékeztető illatú. A koriander gyógyhatásai Drogja a szárított ikerkaszat-termés {Coriandri fructus), mely a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos. Hatóanyaga az illóolaj, amelynek fő komponense a linalool, amely az érett termésben eléri a 80-90 %-os arányt. A levél illóolaja eltérő összetételű, ezért kellemetlen az illata. A gyógyászatban felfúvódás okozta görcsös fájdalmak enyhítésére és az emésztőnedvek elválasztásának fokozására használják. Illóolaja kozmetikai alapanyag is. Fűszer célú felhasználása A termést és a hajtást is alkalmazzák fűszerként, mindkettőt a koriander névvel illetik. Fűszerként a konzervipar és a háztartások egyaránt használják. Az élelmiszeriparban általában savanyúságok, likőrök, hal- és húskészítmények ízesítésére szolgál. Sültek, húspácok, káposztaételek, szószok, kolbászok, sütemények fűszerezésére is kiváló. Savanyú uborka és paprika házi eltevésekor is nélkülözhetetlen. A közel-keleti és indiai konyha előszeretettel alkalmazza. Zsenge, friss tőlevelei mártásokba, salátába valók. LESTYÁN - LEVISTICUM OFFICINALE Története Már az ókori görögök és rómaiak is előszeretettel használták a lestyánt: levelét és terméseit - az emésztést megkönnyítendő - étkezések után rágcsálták, szárát pedig kandírozták. Pannóniába római közvetítéssel jutott, és a középkori Magyarországon már nagy népszerűségnek örvendett. A középkorban Nagy Károly annyira kedvelte a lestyánt, hogy minden birtokán elrendelte a növény termesztését. Viktória királynő pedig mindig tartott kandírozott lestyántermést magánál, amit az étkezések között fogyasztott. A növény a középkorban a szerelmi bájitalok egyik fontos összetevője volt. A lestyán a híres Pray-kódexben, a XII. század végi, magyar bencés szerzetesek részére készült latin nyelvű szertartáskönyvben is szerepel. A népi hiedelem szerint a nagypéntek éjjelén kiásott lestyángyökér védelmet nyújt a gonosz átkokkal szemben. A növény titkai A zellerfélék családjába tartozó lestyán (Levisticum officinale Koch.) Perzsiából származik, de egész Európában, így hazánkban is foglalkoznak a termesztésével. Évelő növény, ősszel leszárad a lombja, de töve tavasszal újra kihajt. Gyökerei vaskosak, 39