Pluhár Zsuzsanna - Gosztola Beáta - Szabó Dóra: Fűszerelem. Fűszereink egykor és ma - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 59. (Székesfehérvár, 2016)
Mérsékeltövi fűszernövények
szőrözött. A levelek hónaljában elhelyezkedő fehér virágai július elejétől augusztus közepéig nyílnak. Megszárított virágos hajtásait, valamint leveleit használjuk. Szárított levelei Melissae folium néven szerepelnek a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv ben. A citromfű föld feletti részei - elsősorban levelei - illóolajat tartalmaznak. A friss növényi részekből kivont illóolaj az aromaterápiában is keresett termék. Gyógyhatásai A citromfű nyugtató, valamint külsőleg alkalmazva antivirális hatású. Használják ideges gyomor-, bél-, illetve szívbántalmak, valamint idegfájdalmak kezelésére. Szárított leveleiből étkezési tea is készíthető, a levél vizes kivonatát tartalmazó kenőcsök pedig - antivirális hatásának köszönhetően - leginkább ajaksömör kezelésére használatosak. Fűszer célú felhasználása Levelét frissen, apróra vágva salátákba, halételekhez, majonézbe, fehérmártásba, baromfihoz és sertéshúshoz egyaránt ajánljuk. Jól ízesíthetők vele sütemények, gyümölcssaláták, gyümölcsitalok, limonádék és borok is. CITROMNÁD, INDIAI CITROMFŰ -CYMBOPOGON CITRATUS Gyakori nevei: nyugat-indiai citromfű, citromos fűszercirok, tevefű, lemongrass Története A növény neve angolul lemongrass, melyet gyakran citromfűként fordítanak, ezért csupán a névre figyelve könnyen összekeverhető a Melissa officinalis-szA. Az indiai citromfüvet használják frissen, szárítva és porítva is. Ez adja az egyik legjobban megkülönböztethető ízt a thai és vietnami konyhában, az indiai citromfűnek köszönhető a klasszikus thai leves, a Tom Ka Gai, valamint a thaiföldi curry-paszta jellegzetes citromos íze. A növény titkai A Cymbopogon nemzetségbe több mint 50 faj tartozik, melyek tagja az indiai citromfű (Cymbopogon citratus [DC.] Stapf) is. A növény jellegzetesen üde citrom- és enyhe rózsaillatú évelő fűféle, a Poaceae növénycsalád tagja, amellyel vadon a tropikus, szubtropikus övezetben találkozhatunk India, Srí Lanka, Burma és Thaiföld területén. Termesztésével azonban Ázsia-szerte foglalkoznak, valamint az Amerikai Egyesült Államokban is. Legkönnyebben a gyökérgumók elválasztásával szaporítható, és a tápanyagban gazdag talajú, napos területeken termeszthető sikeresen. Hosszúkás, lándzsás levelei vannak, melyek a szárral együtt erősen rostosak.
