Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)

Dávidné Horváth Enikő: A Szent István Gyógyszertár története. Székesfehérvár negyedik gyógyszertára és annak gyógyszerészei

„A Tibornak a nagyapja, övé volt a patika és elég nehezen jött létre a házassága, mert afelesége egy rendes családból való volt, de tanulatlan volt, ő pedig akkor már főiskolát végzett, vagy egyetemi szinten, nem tudom, volt akkor már gyógyszerésziskola, nem tudom [...] és nehezen ment bele a család. \_..l\A család nehezen engedte, hogy a Pásztori elvegye őt (ti. Burkus Júliát) feleségül. Pedig a gyerek már útban volt, házasság nélkül az első gyerek, a Sányi (sic!), úgyhogy azért tekintetbe véve beleegyeztek,”59 Az is érdekes, hogy a gyermek születési anyakönyvében az anya lakóhelye, azaz a Lakatos utcza 9. szerepel a szülők címeként. Elképzelhető, hogy a feleség családjánál élt az ifjú pár, amíg nem csillapodtak a családi kedélyek. A helyzet gyorsan konszolidálód­hatott, hiszen Pásztori Sándor még ebben az évben megörökölte nevelőapja személyes patikajogát is. Nem tudjuk mi történt előbb, megnősült és ezt követően lett tulajdonos, vagy éppen a tulajdon megszerzése tette lehetővé a nősülést. Talán Schönviezner halála is közrejátszhatott az események alakulásában. 2.4.3 Vagyona, életmódja Pásztori Sándor már nevelőapja halálával jómódú emberré vált, de anyai nagy­bátyja, a tatai Titteldorf József ezredes örököseként kifejezetten nagy vagyonra tett szert. Bajon szőlőbirtokot és házat,60 Fehérváron patikát, szőlőt, házat61 tulajdonolt. Bajon két pincéje is volt. A képi és írott visszaemlékezések szerint az idősebbik Pász­tori, hosszú élete során hol a feudális földbirtokos, hol a polgári patikus életét élte és szerepét játszotta. Fennmaradt fotográfiáin hol kifogástalan társasági emberként talál­kozunk vele, hol magányosan ábrázolt, fáradt tekintetű gazdaként, hol sokgyermekes boldog családapaként. Pásztori Sándor személyiségéről, karakteréről az utódok elbeszéléséből és a fo­tográfiák vizuális antropológiai elemzése alapján is képet kaphatunk. Unokájától a „bővérű, jómódú... jó kedélyű, eléggé pazarló, vadászgató” jelzőket kapta. Tevékeny em­ber volt, a család motorja. A tatai molnármester fiából megbecsült gyógyszerésszé vált 59 Részletek az album összeállítójának feleségével, Pásztory Tiborné Korék Gyöngyivel 1999 te­lén készített interjúból. Az album megtalálását követően megpróbáltam felkutatni a készítőt, de már csak Pásztory Tibor feleségével, az akkor 87 éves Gyöngyi nénivel találkozhattam. Öt kértem meg arra, emlékezzen a képek alapján a családjára, erősítse meg és egészítse ki az írott anyagot, ha az lehetséges. Bár voltak aggályaim ezzel a kutatási módszerrel kapcsolatosan, hiszen az interjú szituáció „tudatosítja az élményt hivatásszerűen átélő személyben a vele szemben támasztott... elvárásokat ” és..... a nyelv, mint társadalmi konvenciók rendszere alkotja (és egyben be is határolja) az emlékezés referenciális kereteit" (Gyáni: 1998. 301. o.), másfelől úgy véltem leletmentést végzek. 60 „Kb. 10 hold szőlő, gyümölcsös, rét, kaszáló és az öregház, présház és istálló lóval és kocsival" - fogal­mazott Korék Gyöngyi az interjúban. 61 „vagy 1 hold". A fehérvári szőlő nagyságát Korék Gyöngyi egy holdnyira becsülte a vele készült interjúban. 87

Next

/
Thumbnails
Contents