Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)

Dávidné Horváth Enikő: A Szent István Gyógyszertár története. Székesfehérvár negyedik gyógyszertára és annak gyógyszerészei

A Szent István Király Múzeumnak ajándékozott családi album

egymást követő nemzedék már gyógyszerész dinasztiát alkot. Jelen esetben az alapító nevelt fiára örökítette személyi jogú patikáját, aki továbbörökítette azt saját, azonos nevű fiára. Szűkén bár, de megvan a három nemzedék, és bár igaz, hogy van benne egy adopciós rokoni kapcsolat is, ezt azonban úgy az antropológia, mint a jog, a vér szerintivel azonosnak ismeri el.

2. A Pásztori patika története

2.1 Kié legyen Fehérvár negyedik patikájának joga?

A Szent István Gyógyszertár megnyitásának másfél évtizedet felölelő története önálló dolgozat témájául kívánkozik, ezért itt most csak annak rövid vázlatát adom.

Egy új patika megnyitásának gondolata Székesfehérváron az 1830-as évek második felében merült fel.3 1832 januárjában Say Ferenc városi főorvos Székesfehérvár tanácsa előtt ismertette véleményét „Pintér József és Tóth Károly gyógyszeres segédek” kérelmével kapcsolatban. Nevezettek a Felsővároson szerettek volna egy új gyógyszertárat nyitni. Say nem támogatta az ötletet, „aztfeleslegesnek, szükségtelennek sőtt afennálló gyógyszertárak megromlásával a közönségre nézve veszedelmesnek”4 5 vélte. Indoklásában a főorvos kiemelte, hogy a gyógyszertári ellátásra a városban panasz még nem érkezett, azok „tellyes megelégedésre vágynak". A tanács egyetértett Say-jal és elutasította a kérelmet, de az ügy pikantériája, hogy ugyanazon ügydöntő tanácsülés alkalmával ,,felvétetett számos felső városi lakosoknak [...] abbéli kérelme, hogy a felső város is egy gyógyszertárral elláttassék"}

3 Székesfehérvár Város Levéltára, a továbbiakban SZVL: XIII-1. /A Say család iratai/ kézirat

4 SZVL: IV-A/1002.a/TJKV. 1832/124.

5 Uo.

78