Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)

Kovács Péter: Jezsuita faragóműhely a XVIII. századi Székesfehérvárott

egyszerű bútorból valódi műalkotást teremtett, amely tökéletesen harmonizál környezetével.

Végül néhány szót mégis szólnék a sekrestyéhez kapcsolódó kérdésről. A kutatás számára már korábban is föltűnő volt, hogy ez a templomi funkcióhoz oly annyira fontos berendezés miért annyira későn, már Baumgartner mester távozása után készült el? Úgy látszik, ez összefügg azzal az ízlésbeli különbséggel, amely a távoli mecénás és a munkálatokat helyben irányító házfőnök, Stocker Ignác között létezett. Vanossi Antal már 1750-ben sürgette a sekrestye bútorainak elkészítését, de a házfőnök egyre csak halogatta az ügyet. Vanossi egyik 1751-ben kelt leveléből kitűnik, hogy Stocker Baumgartner művészetét nem tartotta igazán „modernnek”, amit Vanossi bizony meglehetős sértettséggel nyugtázott. Tény, hogy ő annak a konzervatívabb, puritánabb barokknak volt híve, amelyet pártfogoltja is művelt, míg Stocker Ignác számára már többet jelentett az új szemlélet, a rokokó világa, amit a sekrestye mestere, a pálos Hyngeller János képviselt.

57

A templom sekrestyebútorzata, Hyngeller János munkája