Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)

Dobson Szabolcs: A székesfehérvári patikaedény- és fiókfeliratok megfejtése

Esztergált fa patikaedények a XVIII. század közepéről, az első képen az átfestési rétegekkel, a második felirata: OPIUM : THEP = thébai ópium

Sasos patikaedény fodorkaszirup tárolására

XVIII. századi gyógyszerek és a jelenlegiek között, azzal a fontos megjegyzéssel, hogy akkoriban ezek a gyógyszerek elsőként választott szerek voltak, míg manapság az alternatív, illetve komplementer medicina kategóriájába tartoznak.

A XVIII. század és a régebbi korok gyógyszerei manapság már rendkívül furcsának és idegennek tűnnek. így pl. a fentebb említett szarvasagancs, égetett szarvasagancs, emberi koponyatető, rókatüdő, földigiliszta vagy rákszem terápiás alkalmazása a mai értelemben, orvosilag nem racionális, nem alkalmasak tényleges gyógyulás elősegítésére, azonban mégis használták őket. Mindazonáltal irracionálisak sem voltak a szónak abban az értelmében, hogy használatuknak sokszor több száz, sőt több ezer éves kultúrtörténeti magyarázata van, aminek a feltárása alapvetően bölcsészeti, filológiai feladat. Ebből is látható, hogy az orvos- és gyógyszerészettörténet több szakma (orvos/ gyógyszerész, bölcsész) közösen művelendő területe.

Végül, a XVIII. századi gyógyszerkincs és annak későbbi átalakulása kiváló lehetőséget jelent a hit és a tudomány szerepének tanulmányozására a gyógyszeres terápiában.

43