Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)
Szima Viktória: A Fekete Sas, a vármegye első patikája
állapítható meg, hogy ezt a hatalmas összeget pontosan milyen beruházásokba fektette Beseneckher. Elképzelhető, hogy a gyógyszerkészlet és az eszközállomány gyarapítása mellett új patikabútorzatot is készíttetett. Azonban ezt a tézist iratokkal egyelőre nem tudjuk alátámasztani. Puell hivatali idejéről más információ - az aktuális kutatási eredmények szerint - nincsen. Átalakításokról, beruházásokról sincs tudomásunk. Ennek ellenére a Puell-féle gyógyszertár országos jelentőségű, hiszen Ernyey József kutatásai szerint 1720- ban hazánk területén - a fehérvári apotékával együtt - csupán 16 gyógyszertár működött.31 A gyógyszertárnak 1727-ben új tulajdonosa lett. 800 Forintért került Meckel Melchior32 tulajdonába, aki azt 1727-1733 között irányította. Halála után a gyógyszertárát özvegye Meller (Mehler) Jánosnak és feleségének, Teréziának adja el, szintén 800 Forintért. (Az iratok Meckel és Meller nevét többféle írásmóddal is közlik. Feltételezhetjük, hogy a két férfi valamiféle rokonságban állt egymással, mivel Meller János nevét Meckelként is lejegyzik a telekkönyvben.33) Szabó Lóránt kutatási eredményei a tulajdonosváltást 1733-ra teszik, szerinte Meller János Puelltől szerezte meg a gyógyszertárat. A telekkönyvek viszont egyértelműen alátámasztják az 1727-es adásvételt.34 Egy 1727. december 9-én kiadott35 rendelkezés előírta a gyógyszertárak éves vizitációját. Szabó Lóránt szerint 1728-tól rendszeresen ellenőrzik a gyógyszertárat. Berki ezzel szemben az első ellenőrzést 1736-ra teszi.36 Amennyiben az 1728-as dátumot vesszük alapul, már Meckel idején lefolytatták az első vizsgálatot. 1733. február 7-étől a gyógyszertár Meller Menyhért tulajdonában van. O volt a Kossuth utcai épület utolsó patikusa. A város 1736-ban rendeletet is hoz, hogy gyógyszereket kizárólag Meller gyógyszerésznél lehet beszerezni, ezzel egyidejűleg megtiltják a kuruzslást és a gyógyító szerekkel való házalást.37 Meller nagy adósságot halmozott fel, amelyet nem tudott törleszteni - Kállay szerint38 - 1736-ban bekövetkezett haláláig. (Más forrás nem közli Meller halálának 31 Kapronczay Károly: A hazai gyógyszerészképzés kezdetei. In: Fejezetek a magyar gyógyszerészet történetéből. 68. o. Online: www.gyogyszeresztortenet.hu/letolt/fejezetek_mgy_tortenetebol.pdf Letöltve: 2015.02.11., 10:52 32 SZVL: Belvárosi telekkönyvek 1712-1727, Nr. 257/31. illetve 257/32. 33 Uo. Nr. 257/31. 34 Uo. Nr. 257/31. 35 Berki Veronika: A Fekete Sas Patikamúzeum. Kézirat, Székesfehérvár, 31 o. Online: http://gyogytortenet.wordpress.com/AFQjCNHSkB0zgFDsDrtFg7XcMa4C4od2zg. Letöltve: 2015.03.07., 08:46 36 Berki szerint a székesfehérvári Helytartó Tanács Győr városi orvosát bízta meg a vizsgálat lefolytatásával, aki a vizitáció során a gyógyszereket frissnek és hitelesnek találta. 37 Bakos Batu (1992): Fejér megye gyógyszerészeiének kialakulása és fejődése (1688-1950). Egyetemi doktori értekezés, Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Gyógyszertudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár - Gyógyszerügyi Szervezési Intézete, 43-44. o. Online: http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2014/08/Fejér-megye-gyógyszerészetének-kialakulása-és-fejlődése-1688-1950.pdf. Letöltve: 2014.12.08., 08:32 38 Kállay István (1988): Fehérvár regimentuma 1688-1848. A város mindennapjai. In: Fejér megyei Történeti Évkönyv. 18. kötet, Székesfehérvár, 375. o. 23
