Lakat Erika (szerk.): Patikaköszöntő. 40 éves a székesfehérvári Fekete Sas Patikamúzeum - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 58. (Székesfehérvár, 2016)
Kapronczay Károly: A Fekete Sas Patikamúzeum évfordulójára
1945 után a krakkói orvostörténeti múzeum vezetője, egyben az orvostörténeti tanszék professzora, Wladyslaw Szumowski 1948-ban kezdeményezte, hogy a tanszéken belül a gyógyszerészettörténelem önálló egységgé váljon. Ennek élére Jan Lechst (1854-1954), a jeles gyógyszerésztörténészt nevezték ki, aki kezdeményezte a gyógyszerészettörténeti múzeum megszervezését. Ezt gyakorlatilag Roeske professzor szervezte meg egy bérház harmadik emeletén, majd innen került át - egy önálló háromemeletes épületbe - a krakkói főtérre vezető Florianska utcába. Ebben az épületben működik a gyógyszerészettörténeti tanszék is. A német, francia és itáliai egyetemeken hasonló módon szerveződtek az egyetemi orvostörténeti és gyógyszerészettörténeti gyűjtemények. A jeles bútorzattal rendelkező, de a közforgalomból már kivont patikák - köztük a legnevezetesebb a dubrovniki reneszánsz ferences gyógyszertár, a pozsonyi Erzsébet apácák gyógyszertára, a vöröskői patikamúzeum, valamint számos német patikamúzeum - képviselik azt a törekvést, amikor a helyi adatottságokat kihasználva szerveződnek gyógyszerészettörténeti gyűjtemények. Hazánkba tudatos múzeumalapítási törekvéssel a Budapesti Királyi Orvosegyesületben találkozhatunk: 1901-ben Hőgyes Endre (1847-1906) tervezetet nyújtott be az Egyesület Igazgató Tanácsának, amelyben a magyar orvostörténelem pusztuló tárgyi emlékeit és írott dokumentumait kívánta egy múzeumi gyűjteményben megóvni. Az igazgatóság ekkor, Hőgyes Endre elnökletével, egy orvostörténeti múzeumi bizottságot hívott életre, amely bizottság később orvostörténeti szakbizottság néven működött tovább. A múzeum, négyévi gyűjtő- és feldolgozó munka után, 1909-ben, a budapesti Nemzetközi Orvosi Kongresszus tiszteletére nyílt meg. Szinte ezzel egy időben nyílt meg a Magyar Gyógyszerészeti Társaság Mária utcai épületének (Mária u. 6.) földszintjén a „Magyar gyógyszerészet története' című állandó kiállítás Ernyei József szervezésében, amely teljes képet akart nyújtani a gyógyszerészet hazai fejlődéséről. Tény, hogy a világ legjelentősebb hasonló intézete, a londoni Wellcome Historical Medical Museum and Library is nem sokkal korábban, 1905-ben jött létre. 1918-ban id. Nékám Lajos javasolta a Magyar Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár felállítását, amely az egész egészségügy területéről egy gyűjteménybe fogná össze az orvos- és gyógyszerészettörténelem teljes emlékanyagát, tárgyi gyűjteményeit és iratanyagát. Ezt még 1918 januárjában Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter a minisztériumi kollégium elé terjesztette, de végül anyagi okokra hivatkozva elvetették a tervezetet. Az előbbiektől függetlenül a gyógyszerészettörténeti múzeum alapításának gondolata Kolozsvárott született meg 1887-ben: a kolozsvári egyetem gyógyszerészhallgatóinak segélyegyesülete, Bőckel Samil elnök vezetésével, elhatározta egy gyógyszerészettörténeti múzeum megszervezését, amelyet nem követett tett, de 1903-ban Orient Gyula a Gyógyszerészeti Közlönyben hasonló felhívást tett közzé. Ha Orient kezdeményezéséből nem is lett országos gyűjtemény, de 1905-ben felállították a kolozsvári egyetem gyógyszerészettörténeti gyűjteményét, míg Budapesten Ernyei József szervezi meg - a Magyar Gyógyszerészeti Egyesület székházában - a magyar gyógyszerészettörténeti múzeumot. 10
