Gärtner Petra (szerk.): Szent István király bazilikájának utóélete. A Középkori Romkert 1938-tól napjainkig - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 56. (Székesfehérvár, 2016)
Mentényi Klára: A kőfaragványok története 1936 - 1938-ban
A romterület kiemelkedő eszmei jelentőségét a 2011. évi CXLIX. törvény méltóképpen értékelve, az épületet elhelyezte a nemzet értéktárában: Nemzeti Emlékhellyé nyilvánította. Az emlékjelet 2013. január 4-én, az ünnepi Szent István-év megnyitásaként az Országgyűlés elnöke, dr. Kövér László avatta fel. Egy 1942-ben, tehát Marosi Arnold halála után megjelent antológia közölte a jeles múzeumigazgató utolsó írását. A Vörösmarty Társaság Évkönyve a résztvevők írásaival mintegy számot ad az 1938-as Szent István-év jelentőségéről.36 Szívünknek ma is kedves, hogy a bevezetőben Hóman Bálint Székesfehérvárt a „városok városának, minden magyar város anyjának” nevezi. Az ünnepi év tanulságait Say Géza és Marosi Arnold is a jövő feladataival egészíti ki. „A Szent István emlékév volt a kezdet, mely után megállnunk nem szabad. Nehéz a feladat, mert valaha királyok díszítették a várost, viszont könnyebbé az teszi, hogy nemcsak jogai voltak e városnak királyiak, de emlékei is azok” - írja Say.37 Marosi a múltat a romkerti feltárások és a bemutatás jövőjével kapcsolja össze: „A székesfehérvári bazilika tehát köveivel összekötő kapocs a múlt és jövő között. Őrzője az ősi hagyományoknak és bölcsője a kereszténységnek, Nyugattal való kapcsolatunknak. Még romjaiban is úgy áll előttünk, mint kulturális értékeink gyűjtőlencséje, és a magyarság belőle kiinduló civilizációjának kisugárzása. Szent kövek ezek, mert boltíveik alatt szenteket koronáztak, és mert a nemzet, ha öröm érte, közöttük rótta le háláját, ha baj üldözte, közöttük sírta el panaszát. Itt talált vigaszt és reményt, amire - tán sohasem volt nagyobb szükség, mint manapság, mikor a lét és nemlét damoklési kardja lebeg felettünk. Valóban minden értékünket latba kell vetnünk, hogy mások előtt a megbecsülés, magunkban a nemzeti öntudat erősbödése legyen osztályrészünk.”38 Ma sincs más feladatunk. Jegyzetek 1 Demeter-Gelencsér 2002. 179. 2 Farkas 1999. 50. 3 Demeter 2009. 89-96.; Demeter 2013. 36-41. 4 Demeter-Gelencsér 2002. 146-147.; Demeter 2008. (www. kodolanyi.hu/szabadpart) 5 Csitáry 2013. 155-156. 6 Say 1942.46. 7 Szent István Király Múzeum Adattára, Múzeumtörténeti Adattár. Csitáry és Kerekes beszámolója a Törvényhatósági Bizottság előtt, 1936. szept. 22. 8 Székesfejérvári Naptár... 1938. évre. Székesfehérvár, 1937. 24. 9 Demeter 2012. 187-194. 10 Székesfejérvári Naptár... /938. évre. Székesfehérvár, 1937. 24. 11 Dormúth 1938. 2. 12 Csitáry 2013. 148-149. 13 Lauschmann 1998. 191-192. 14 Szent István Király Múzeum Adattára, Múzeumtörténeti Adattár. Marosi Arnold levele a polgármesterhez, 1930. 15 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. márc. 4., 3. 16 Székesfehérvári Friss Újság, 1937. okt. 31., I. 17 Demeter-Gelencsér 2002. 182.; Demeter 2008. (www.kodolanyi.hu/szabadpart) 18 Csitáry 2013. 155. 19 Dormúth 1938. 2. 20 Dormúth 1935. 5-6. 21 Csitáry 2013. 155. 22 Csitáry 2013. 155. 23 Székesfehérvári Szemle, 1935. Ill—IV. 24 Say 1942.47. 25 Új Magyarság, 1938. máj. 24., 5. 26 Láng é.n. 47. 27 Szarka-Láng 1939. 37. 28 Új Magyarság, 1938. máj. 24., 5. 29 Új Magyarság, 1938. máj. 24., I. 30 Új Magyarság, 1938. jún. I., 8. 31 Láng é.n. 67—68. 32 Új Magyarság, 1938. jún. I., 8. 33 Székesfehérvári Friss Újság, 1938. jún. 3., I. 34 Demeter-Gelencsér 2002. 168-169. 35 Csitáry 2013. 191. 36 Ld. Fehér Vár. A Vörösmarty Társaság Évkönyve. Szarka Géza (szerk.) Székesfehérvár, 1942. 37 Say 1942. 51. 38 Marosi A. 1942. 31. 57
