Gärtner Petra (szerk.): Szent István király bazilikájának utóélete. A Középkori Romkert 1938-tól napjainkig - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 56. (Székesfehérvár, 2016)
Rácz Piroska: Szent István király ereklyéi
8 Marosi A. 1930. 393—431. A 400-422 oldal között kizárólag a királyi prépostsági templomról (bazilikáról) és annak részleteiről, kőfaragványairól esik szó.; Dormúth 1939. 2-3.; A bölcsészetet, teológiát és jogakadémiát is végzett Szőnyi Ottó (1876-1937) Pécsen püspöki levéltáros, egyetemi tanár és 1909-1923 között a városi múzeum vezetője volt. Ld. Granasztóiné Györffy 1996. 149.; B. Horváth-Huszár 2004. 9 Szőnyi 1923-1926; Szőnyi 1929; Szőnyi [1923 körül]; Az értékes forrást Tóth Melinda bocsátotta rendelkezésemre.; Szőnyi Ottó levele [Marosi Arnoldhoz, a Fejérvármegyei és Székesfehérvári Múzeumegyesület igazgatójához]. Budapest, 1927. nov. 2. Kézirat. SZIKM Adattár, Múzeumtörténet, 1927. Itsz. n. 10 Szőnyi Ottó levele Shvoy Lajos püspökhöz, 1935.febr. 16. Shvoy Lajos ceruzás vázlata [helytelen dátummal 1935. febr. 20.] Szőnyi erre írt válasza, 1935. febr. 18. Ld. Székesfehérvár, Püspöki Levéltár 9/A.; Szőnyi 1927; Szőnyi 1925; Az 1935. április 28-án tartott múzeumegyesületi közgyűlés fényképét a SZIKM Adattára őrzi. 11 Szőnyi 1936; Szőnyinek ebben a cikkében, az elsősorban hazai analógiákra támaszkodó felvetését - miszerint az apszis keleti oldalán nem toronypár, hanem sekrestye „prothesis", illetve a papság tartózkodási helye „diakonikon” volt -, az ásatásról szóló első jelentős összefoglalásban Marosi Arnold, saját továbbfejlesztett elképzelésivel együtt ismerteti. Marosi A.-Bartucz-Joachim-Kiss 1937.4-5.; Dercsényi Dezső később szabadon hagyja ezt a kérdést. Dercsényi 1943a 27—28.; Az ásatási napló 1936. május 16-i bejegyzése szerint Kiss Dezsőt Lux Kálmán bízta meg az ásatás helyi vezetésével. A Műemlékek Országos Bizottsága székesfehérvári ásatásainak naplója. Az ásatásokat irányítja: Dr. Lux Kálmán műegyetférni] magántanár, vezeti: Kiss Dezső építészmérnök, helyi ásatásvezető. Kézirat, [fennmaradt részlet: 1936. ápr. 16—júl. 19.] A kézirat eredeti példányát a SZIKM Adattára őrzi. Megismeréséért Biczó Piroskának tartozom köszönettel. 12 Dercsényi 1943a 12-20.; Bogyay 1944; Marosi A. 1936; Dercsényi 1937b; Polgár 1937; Marosi A.-Bartucz-Joachim-Kiss 1937; Bartucz 1937; Fejérmegyei Napló, politikai, szépirodalmi és közgazdasági közlöny. Székesfehérvár, 1894-1944.; Székesfehérvári Friss Újság, napilap, Székesfehérvár, 1901—1943. Gassner József (szerk.); Függetlenség, országos napilap, 1933—1944. Hubay Kálmán (szerk.); Ld. még: Prakfalvi 2004 13 A Műemlékek Országos Bizottsága székesfehérvári ásatásainak naplója, 1936; A Műemlékek Országos Bizottsága székesfehérvári ásatásai. A Püspökkertben talált leletek jegyzéke. Kézirat, [fennmaradt részlet, 1936. ápr. 29-szept. 16.] A kézirat eredeti példányát a SZIKM Adattára őrzi. Megismeréséért Biczó Piroskának tartozom köszönettel. Az 1936. június 10-i bejegyzést ld: A Műemlékek Országos Bizottsága székesfehérvári ásatásainak naplója, 1936; A fénykép a Forster Központ Fotótárában Itsz. 77.228. neg. szám alatt található.; Dercsényi 1943a 12-16. 14 A székesfehérvári múzeum leltárkönyvében a bazilika ásatásából, illetve a környező várfalszakasz bontásából származó darabok közül mindössze 4 középkori és 35 római kőfaragvány szerepel. SZIKM Leltárkönyv, Gyarapodási napló IV/1. 12-27., 32., 33., 44., 46., 47., 48-56., 57—78., 238. tétel. Kiss Dezső az irodahelyiséget 1936. április 30-án bérelte ki, a polcokat pedig május 20-án készítette. A Műemlékek Országos Bizottsága székesfehérvári ásatásainak naplója, 1936.; A faragványok gyűjtéséről uo. 1936. jún. 23., 28-29.; Kiss Dezső székesfehérvári felvételei 1936-1938., 10., 23. Magyar Építészeti Múzeum, Forster Központ. A fotósorozatot 2003-ban Prakfalvi Endre ismertette meg velünk, együttműködését ezúton is köszönöm. Is A székesfehérvári bazilikával kapcsolatos munkákra vonatkozó MOB-iratokat (Forster Központ, Könyvtár) Kovács Klára gyűjtötte össze. MOB-lrattár 19/a/l937.1. 11.; A levél bizonyos részleteit már közölte Lővei 2001. 380-381.; Marosi Arnold elismervényét ld: SZIKM Adattár, Múzeumtörténet 1936-1938. 1936. nov. 24.; SZIKM Leltárkönyv, Gyarapodási napló IV/I. 258. tétel.; A szarkofág székesfehérvári fotói: Forster Központ, Fotótár, Itsz. 44-51. neg., a román kori tondó Itsz. 21296. neg. 18 MOB-lrattár 117/1938. II. 15.; MOB-lrattár 193/1938. III. 9.; A Kiss Dezső által készített, szóban forgó listát a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltárban még nem sikerült megtalálni. A SZIKM Adattárában fennmaradt viszont egy másik, aláírás nélküli, bizonyára azonban szintén Kiss Dezsőtől származó, 1938. március 19-én kelt gépelt jegyzék, amely a püspökség kertjében, a főút mentén 22 db, a palota lépcsőházában pedig további 2 db (ez utóbbiak több részre törtek, s az egyikről gipszmásolat is volt) római kori faragványt írt össze, nyilván azzal a szándékkal, hogy ezeket átadják a múzeumnak. Egy következő dokumentum szerint április 6-án ezeket a múzeumba szállították. Ld. SZIKM Adattár, Múzeumtörténet 1938-1939; A püspöki palota kertjének hátsó falába beépített római kori és középkori faragványokról Id. Forster Központ, Fotótár, Itsz. 159244. neg. 17 Kiss Dezső: A feltárás műszaki adatai. In: Marosi A.-Bartucz- Joachim-Kiss 1937. 16— 17.;Talán Dercsényi székesfehérvári útjára, de érdeklődésére is utalhat a Franklin Társulat által kiadott Tükör című havi lapban megjelent írása is. Ld. Dercsényi 1937b; Dercsényi 46
