Gärtner Petra (szerk.): Szent István király bazilikájának utóélete. A Középkori Romkert 1938-tól napjainkig - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 56. (Székesfehérvár, 2016)

Bubryák Orsolya: Észervételek a Szent István-szarkofág történetéhez

21 Szent István székesfehérvári kultuszának történetéről további irodalommal: Radios 1988.

22 A székesfehérvári szarkofág óbudai eredetű római szarkofág átfaragásával készült. Vö. Nagy 1954

23 Fejér 1818. 33.; Archiv für Geschichte 1824. 237.; Szvorényi 1851.405-406.

24 Schönvisner 1791.44.

25 A püspöki kert faláról és a kertben található faragványokról számos új adatot közöl: Mentényi 2006. 8-17. Köszönöm a szerzőnek, hogy betekintést nyerhettem kéziratába, mely azóta nyomtatásban is megjelent. Id. Mentényi 2011

26 A negatív képet némileg módosítani igyekszik: Pauer 1877. 290-291. és Károly 1898. 87.

27 A faragványokat Milassin Miklós helyeztette el a falban - ahogy Farádi Vörös Mihály írta „a nagyobb dísz okáért”-, de a kövek gyűj-tése már a korábbi püspök idején megkezdődhetett. Az 1784-ben talált római sírkő például biztosan Sélyei Nagy Ignácnak köszönhetően maradt fenn, mert Milassin csak 1790-től lett székesfehérvári püspök. Vö. Farádi Vörös Mihály jelentése, 1813. dec. 10. MOL-N24, József nádor iratai, Általános iratok, 1814. 464. cs. Nr. 29. föl. 12.; A püspöki kertek római kőemlékekkel való díszítése ekkoriban amúgy is divatos volt, Szombathely és Vác

püspökei is hasonlóképp díszítették kertjeiket. Vö. Tóth E. 2000. 265-275.

28 Varjú 1930. 379.; Dercsényi 1943a 106.

29 Karácson Imre: Királyaink síremlékeinek elpusztulása. Századok, 45. évf. 1911. 365-366.

30 Henszlmann a kutat a templom általa feltételezett DNy-i tornya előtt jelölte alaprajzán. Henszlmann 1864.2.(1. tábla, 227.)

31 Henszlmann alaprajza szerint a püspöki kertben volt, rajzán N-nel jelölte. Henszlmann 1864.2. ( I. tábla, 227.)

32 Nn.: Hazai Tudósítások, 1806.234.

33 A Nesselrode-perről: Baranyai Béláné: A két Nesselrode. In: Székesfehérvár évszázadai, 1688-1848. 4. köt., 1979.43—48. és Fényi Ottó: A székesfehérvári királyi bazilika és a préposti residentia a XVII. században. In: Székesfehérvár évszázadai. Török kor. 3. köt., Kralovánszky Alán (szerk.), Székesfehérvár, 1977. 127-144.

34 Horvát István a kövek elszállítása érdekében tett előkészületek során ezt írta: „A római szarkofágot, amelyért a leginkább aggódtunk, szerencsésen — anélkül, hogy tovább töredezett volna -, elmozdítottuk a helyéről [...], hogy könnyen és veszélytelenül kocsira lehessen tenni. A többi követ kivettük a falból.” Horvát István beszámolója József nádornak, MOL-N24, József nádor iratai, Acta Musei, 1814. 464. cs. Nr. 460.