Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Szent István városa önmagára eszmélt
huszárság után a 17-eseknél szolgált, meg vendéglős is volt, a miénk volt a Halesz-vendéglő. ” Persze, az Azúr expressznek is megvan a maga fehérvári története, amit csak 1939-ben írtak meg az újságok. A film egyik jelenetét 1938 nyarán a fehérvári vasútállomáson vették fel, és —jellemzően a korra — még ez nem j árt a vasútállomás lezárásával és kiürítésével. A szerep szerinti kalauz, Kézdi-Kovács Antal színész, megakadályozta egy lány leugrását az induló vonatról. A jelenet nem okozott nagy feltűnést, csak az éber vasutasok figyeltek fel az álkollégára, akit, miután a stáb nyilván megvette a jegyét, csak az egyenruha jogosulatlan viselésével és egy indulatosan kiszaladt kutyateremtette használatával tudtak megvádolni, de azt igen komolyan, az Enyingi Járásbíróság előtt. A színészt még Lepsénynél leszállították a vonatról, és a csendőrörsre kísérték. ítéletet 1939-ben hirdetett az Enyingi Járásbíróság: felmentették a színészt a vádak alól. Kicsit „hazai” sikere volt Az elcserélt ember című filmnek, melyet Gertler Viktor rendezett, s melynek kettős főszerepét Kiss Ferenc, fehérvári születésű, nemzeti színházi színész bravúrosan alakította. A téma és az alakítás ma is modernnek hat: az első világháborúban súlyosan megsebesült, amnéziában szenvedő, eredeti személyiségét elcserélt ember kettős életét mutatja be. Kiss Ferenc a székesfehérvári Felsőkereskedelmibe járt, tanára Vértes József ismerte föl tehetségét. Az Elcserélt ember című filmről sikerült és igen megbecsülő kritikát közölt a székesfehérvári kiadású irodalmi és művészeti folyóirat, a VÁR 1938 áprilisi száma Baróti Géza tollából. A Bónyi Adóiján regényéből készült filmben Kiss Ferenc alakítását világviszonylatban is elsőrangúnak ítéli. A Nemzeti Színház bemutatta Sík Sándor jubileumi évre átdolgozott darabját István király címmel. A címszerepet Kürti József, Vazult Kiss Ferenc alakította. Az újonnan átalakított szabadtéri színpadon a Margit-szigeten óriási sikerrel, nagy külföldi érdeklődés mellett adták a János vitézt Orosz Júlia és Hámory Imre főszereplésével. Országos lapok alakultak és haltak el, eligazodni is nehéz közöttük. Az egyik legérdekesebb talán, hogy 1938. augusztus 25-én jelent meg először a Magyar Nemzet, s a következő év végén szűnt meg az akkor legrégibb magyar napilap, a Pesti Napló. Érdekesen hatott az akkori modem és a régies együtt: 1938-ban Shvoy Kálmán, a fehérvári püspök testvére véres párbajt vívott politikai ellentéteik miatt a Tanyai Újság szerkesztőjével, Back Kálmánt a kardvágás az arcán érte. Ugyankkor már feltalálták a televíziót, és így is nevezték, a Budapesti Nemzetközi Vásár nagy szenzációja volt, Közép-Európában először itt mutatták be. A rendszeres televízióadást először Berlinben indították meg 1935-ben. Adás tehát már volt, de vevőkészülék alig. Horthy Istvánná emlékirataiban beszámol arról, hogy nagy csodálkozással nézte Londonban televízión 1937-ben VT. György király koronázását. A BBC már 1936. október 1-jén megkezdte a hangos televíziós adások kísérleteit, s ezekből VIII. Edvárd királyságról való botrányokkal is tetézett lemondása után 1937. május 12-én, az újabb koronázás napján igazi szenzáció lett. Az akkori „távolba látó készülék” 40 km-en belül képes volt már fogni az adást. A Székesfehérvári Friss Újság: 1938. április 17-ei számában és Képes mellékletében egy londoni bokszmeccs televíziós közvetítéséről - szöveggel és képpel - számolt be. 196
