Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Szent István városa önmagára eszmélt
SZENT ISTVÁN VÁROSA ÖNMAGÁRA ESZMÉLT128 Végére ért történelmi sétánk. Eredményekről, örömökről, ünnepekről és sok munkáról számoltunk be, melyet eleink városunkért végeztek. Dr. Armos István igen szívesen beszélt erről a korról és erről a városról. Tehette, mert bár teljesen benne élt, egy kissé mégis kívülről látta. A családja ugyanis nem fehérvári, s ő maga nem is dolgozott a városi adminisztrációban, hanem a megyénél. Ugyebár, ez mégiscsak más. „A vezetői négyes fogatot mi fiatalok csak a „Csi-Csi-Ka-Ka” névvel illettük, amivel Csitáry, Csikós, Kalte - necker és Kari nevére utaltunk. Ok voltak a város valóságos és háttérben álló vezetői. Székesfehérvárnak ügyes politikája volt, hogy kultuszminiszterekre, előbb Klebelsbergre, majd Hómanra épített (ám ez később kétségtelenül rnegbosszrdta magát). A városnak még az is sokat számított, hogy Hómannak „olcsó volt a képviselősége”, nem volt ellenpártja. Hóman idejében itt már csak a „Hóman-párt” létezett.” Kaály Nagy Lídia más személyekkel emeli ki a város vezetőit: „Csi-Csi-Kalt-Ei, ezek vezették a várost, azaz, Csitáry, Csikós, Kaltenecker és Eisenbarth.” Hóman Bálintról is sok helyi adoma emlékezik meg. Dr. Altorjai Józsefné igen tanulságosat mesélt: „Akkoriban a miniszteriális és a legmagasabb kormányhivatalokban ülők autóinak rendszáma RR betűjelű volt. így Hómannak is ez járt, amíg miniszter volt. 1938 júliusi lemondása után is a Szent István Emlékbizottság élén maradt, na és ő volt a Képviselőház ünnepi szónoka is. Az ünnepi fehérvári országgyűlés még hátravolt, kijárt tehát neki az autó, de nem az RR-es rendszám. Nagyon vártuk, hogy milyen kocsival érkezik az országgyűlésre. Meg is jött, a rendszáma W-vel kezdődött. Rögtön meg is oldottuk a rejtélyt: Volt Valaki.” Természetesen ennek a kornak sem csupán ünnepei voltak. Szembe kell néznünk a történelmi tényekkel: 1938, a hosszú előkészítés beérett gyümölcse, de korántsem volt bizonyos, hogy a területi revízió és a háború során lehet-e ezeket a gyümölcsöket élvezni. Ma már tudjuk, hogy sok érték elveszett a háborúban, és abban, ami utána következett. Sokszínűnek és idillien nyugalmasnak tűnik ez a kor: táncos vacsorák, korzózó fiatalok, rendszeres kirándulások, szenvedélyesen turistáskodó csoportok, békés tarokkpartik, sokasodó rádiók, nagy családi nyaralások, szőlő és borház az Öreghegyen, fürdés a Bányatóban, utazások a filléres gyorsvonattal, a társas korcsolyázás nagy divatja, ez mind mind jellemző a harmincas évek végére. Aminthogy az is, hogy mindenki a háborúra készül, de a békéről beszél. Am aki csupán nosztalgiával tekint felé, az gondoljon a következő tényekre is. 193 !