Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Valaha országnapokat, az Úr 1938. évében azonban országévet tartott itt a szent király
zet, ünnepelte első királyát, s amikor törvénybe iktatta az érdemeit, hódolva a szent király nagyságának, önmagát becsülte meg.”104 HAMUPIPŐKÉBŐL TÜNDÉRKIRÁLYNŐ Szeptember 7-én csupa hozzáértő városszervező vett részt 51 város képviseletében a Magyar Városok Országos Szövetsége díszközgyűlésén (207.) a Városháza nagytermében. Az ünnepi ülést a városi vegyeskar nyitotta meg Serényi Emma vezetésével, majd dr. Szendy Károly, Budapest polgármestere, egykori fehérvári ciszterci diák elnökölt. Beszédében a városok történelemalakító szerepét fejtegette: „A városokon keresztül vezet a történelem útja.”105 Fehérvár polgármesterének köszöntője után Hóman Bálint beszédében Székesfehérvárt Magyarország első szabad királyi városaként emlegette. A közgyűlés után a Magyar Király Szállóban, „melynek menüje Tosch Károly vendéglős konyháját dicséri,”106 a fényes banketten ismét Hóman nyugalmazott miniszter, majd dr. Kaltenecker Viktor felsőházi követ beszélt. Az üdvözlésekre felelve Szendy Károly talán nem csupán udvariasságból mondta: „Őszintén meglepődtem, mert egy nyugati értelemben vett kultúrvárost találtam e történelmi falak között.”107 Pedig a városnézés még csak az ebéd után következett! A szakemberek persze nem csupán a megújult belvárost, hanem az új vágóhidat, a vízműtelepet, és a városi gyümölcsöst is megnézték. Az egykori tanúk ma is jó érzéssel emlékeznek a megújult város miatti elismerésekre. Dr. Altoijai Józsefné mesélte, hogy az akkori soproni polgármester szinte irigykedve mondta Csitáiynak: ,,-Emilkém, itt az utcáról lehetne ebédelni, olyan tisztaság van!” A megjegyzés a megszólított polgármesternek is bizonnyal jólesett, hiszen a köztisztasági üzem felállítása és működtetése egyik kedves programja volt; erre a célra a jubileumi évig több mint 362 ezer pengőt költött. Vendégekben a következő napon sem volt hiány. Szeptember 8-án tartotta itt közgyűlését a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete, melynek a korban szokásos rövidítését, TÉBE, még ma is sokan ismerhetik a Várfok utca sarkán felépült bérházuk nevéről. Ez volt az első vidéki bérházuk, melynek felépülésével a nyugdíjjárulékok egy részének befektetését és visszatérülését segítették elő. A lakások építése a városnak is elsőrendű érdeke volt, ezért a TÉBE nyugdíjalap 25 évi adómentességet kapott. Erre a célra a Fejér Megyei Takarékpénztár tulajdonában levő sarokházat megvették, s azzal bízták meg dr. Kotsis Ivánt, hogy helyére modem bérpalotát tervezzen. A megbízásban hangsúlyozták, hogy az „a város legszebb pontján, a nemzet által felállítandó Szent István szoborral szemben fog felépülni.”108 A bérház alapkövét a közgyűlés után, szeptember 8-án helyezték el (208.). A Városháza nagytermében tartott ünnepségen dr. Csikós Andor (34.) kormányfőtanácsos, a Székesfehérvári és Fejér Megyei Takarékpénztár vezérigazgatója volt a házigazda, aki annak idején a fehérvári bérház építését is javasolta. Dr. Hegedűs Lóránt, a TÉBE elnöke, volt pénzügyminiszter tartotta meg ezután beszámolóját, tőle származik a már említett párhuzam városunk fejlődése és a Hamupipőkéből tündérkirálynő hasonlat között. 183
