Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Valaha országnapokat, az Úr 1938. évében azonban országévet tartott itt a szent király
költsége pedig 7070 pengőre rúgott. A „termeskocsi” közepén üvegből készült részben szállították az ereklyét, melyet őre, Mészáros János, érseki általános helytartó kísért, a koronaőrség és a testőrség biztosított. ÜDVÖZLÉGY, SZENT KIRÁLY SZENT JOBBJA!69 1938. június 1-jén, szerdai napon a Szent Jobb országjáró útja során az Aranyvonaton második állomására, Székesfehérvárra érkezett (183-186.). A Déli pályaudvarról induló vonatot egész útján áhitatos emberek várták: „Az állomásokon tömött sorokban álltak az emberek, a férfiak levett kalappal, az asszonyok térdre hullva köszöntötték a Szent Jobbot.”70 A Székesfehérvári egyházmegye küldöttsége a határon, Kelenföldön szállt fel a vonatra. Az ereklyét a fehérvári pályaudvaron emberáradat fogadta: a bevonulási útvonalon kb. 20 ezer, a Boldogasszony téren 40 ezer ember várta. Az egykorú leírások különösen kiemelik a vidékenként népviseletbe öltözött falusiak nagy számát, hiszen nyári dologidő volt és a naptár szerint hétköznap. Csak Székesfehérváron és a résztvevők szívében volt ünnep ez a derűs nap. Székesfehérváron bizonyosan nem mozgott még eddig ennyi idegen egy időben, a város most lakosainak legalább másfélszeresét fogadta! A tömeg hálás szívvel várta az ereklyék találkozását, vagy ahogyan Láng István fogalmazott: „A Szent Jobbot, mely országot tartott meg, a Szent Koponyát, mely nemzetet teremtett.”71 Az ünnep jelentőségének megfelelően folytak az előkészületek is. A szerdai napra általános munkaszünetet rendeltek el, az üzletek is csak kora reggel és kora délután tarthattak nyitva, a szerdai hetivásárt csütörtökre halasztották. A vásár elhalasztását már jó előre testületileg kérelmezték a kereskedők, amint azt is, hogy a vasárnapra eső nagy ünnepségek idején boltjukat nyitva tarthassák. Előbbi kérésüket elfogadta, az utóbbit viszont elutasította a polgármester. Ünnepi alkalmi bélyegzést szervezett a posta. Az iparosoknak székházukban hirdettek gyülekezőt, természetesen sötét ünneplő ruhában, a menetben a 800 iparos, 36 régi céhzászló alatt, 16 céhládával vonult. Az Aranyvonat fogadását vasárnap és hétfőn is elpróbálták. A fogadóbizottság József főherceg, Mikecz Ödön igazságügy-miniszter, Hóman Bálint, Széchényi Viktor, Csitáry Emil, Sónyi Hugó gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka, Temesy Milán. Fél 9-kor visszaérkezett Serédi Jusztinián, aki a kongresszusról elutazó Pacelli bíborost kísérte a határig, és megérkezett Angelo Rótta címzetes érsek, budapesti apostoli nuncius. A pályaudvar bejáratánál a magyar és a német rádió közvetített. Az Aranyvonat 9 óra 10 perckor érkezett. Tetején a hatalmas koronával díszített harmadik vagon hozta lehajtható üveges oldala mögött az ereklyét. Fehérköpenyes testőrök sorfala előtt nyolc pap hozta le az ereklyét a lépcsőn és helyezte a nyolc arabs paripa által vontatott díszkocsira. A nyergesek hátán egy-egy zöld díszruhás, prémkucsmás lovas, a fogat előtt Pettkó-Szandtner Tibor méneskari alezredes, az ereklye kocsija mögött Mészáros ereklyeőr kocsija. A menet élén a lovas rendőr díszszakasz, harsonások, majd a bábolnai lovas leventezenekar haladt. Az ereklyekocsit a nemesi lovas bandérium fogta közre, elöl József Ferenc főherceggel. A bandérium után a négyes 167 ! I
