Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Valaha országnapokat, az Úr 1938. évében azonban országévet tartott itt a szent király
jus 10. között az óvónők, május 1-jén a testnevelés tanárok és a városi mérnökök, május 7-én a siketnémák és vakok egyesületei, május 8-án a tankerületi főigazgatók, május 9-én a középfokú iskolák igazgatói, 15-én a Magyar Statisztikai Társaság és a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tanácskozására került sor a Városháza közgyűlési termében. Közben sportversenyeket és hangversenyeket tartottak, május 15-én pl. az Éneklő Ifjúság hangversenyét a Reálgimnázium (most Szent István Mezőgazdasági Középiskola) udvarán, az összkarban éneklő 1300 fehérvári diákot Bárdos Bajos, akkor már főiskolai tanár vezényelte, az egész ünnepi hangversenyt Szemere Gyula rendezte (163.). HIRDESSE A VÁROS TÖRÖK HÓDOLTSÁG ALÓLI FELSZABADULÁSÁNAK NAGY OROMÉT A két és fél évszázadon át elfelejtett évforduló, a török megszállás alóli felszabadulás (1688. május 19.) emlékünnepe volt a Szent István év tavaszi eseményeinek egyik csomópontja. A címadó idézet Csitáry polgármester ünnepi beszédéből való, amelyet 1938. május 19-én mondott. Az ünnep előestéjén egész pompájában ragyogott a város új ékessége, a színes díszkivilágítás, szólt a katonazenekarok zenés takarodója két útvonalon is: külön utakon járt a helyőrségi zenekar és a Fiúnevelő zenekara. Május 19-én a délelőtti ünnepi istentiszteletek után este hatkor került sor a Medgyessy Ferenc által készített domborműves kút leleplezésére (164,). A dombormű évszáma — 1543-1688 — a török megszállás idejére, de felirata — Szent István állja itt mindig a vártát — az ünnepi évre utal. Az avató beszédet Csitáry polgármester mondta, majd a fehér lepel harangzúgás közepette hullott le az emlékműről. A polgármester és az utána következő beszéd írója, dr. Balassa Brúnó (1896-1979) tankerületi főigazgató (32.) is szólt azokról a férfiakról, - Szent Imre hercegről, Kálmáncsai Domonkosról, Varkocs Györgyről, Wathav Ferencről, és a világháborús mártírokról, - akiknek újonnan felállított szobrát, illetve emlékművét is ezen alkalomból avatták fel (Lux Elek, Erdei Dezső, Ohmann Béla és Pásztor János alkotásai). Az ünnepséget követő díszmenetben részt vettek az iskolák, a leventék, a cserkészek, a frontharcosok, a lövészek, az íjjasok, valamint természetesen a katonák is. Három estén át (március 19-21.) különös történelmi játék szórakoztatta a fehérváriakat. Nem volt ez itt új, mert már 1933-ban, a polgármester által kezdeményezett Szent István héten is előadtak valami hasonlót. Akkor a Szent István Gyalogezred mutatta be Pomezsánszky Melitton főhadnagy rendezésében a történelmi felvonulást és hadijátékot olyan sikerrel, hogy egy hét múlva meg kellett ismételni. Felmerült az igény a Székesfehérvári Szende hasábjain, hogy az 1933-ban előadott honfoglalás kori és kalandozás kori jeleneteket (Botond, Lehel kürtje története) folytatni kellene, s így lehetne feldolgozni a magyar történelmet. 1938-ban a Horthy téren (ma III. Béla király tér) voltak a cserkészek és leventék tábortüze fényénél az előadások. A hatásos tűzzel, fénnyel és ámyjátékkal kombinált történelmi jeleneteket Reviczky Jenő őrnagy, dr. Révész Amadé ciszterci rendi tanár és Kovács J. Elek tanár 158
