Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Székesfehérvár nekünk magyaroknak a városok városa
1938-ban nyílt meg Hübner Tibor tervei szerint az Álba mozi (Köztársaság) és a Prohászka templom kultúrház-számyában a Glória mozi. Sajnos az utóbbit bombatalálat érte. Schmidl Ferenc első tervezői munkája, a Pattantyús villa volt, amelyet az északi szakaszon több másik is követett. Bándy Jánosné, Schmidl Ferenc lánya emlékszik, hogy a család a Pattantyús házat úgy emlegette, mint „aminek az árából a szüleik nászúira mentek”. Az ifjú házasok maguknak is itt építtettek házat, a mai Várkörút 7. számút, amelyet a ház asszonya kérésére Ohmann Béla díszített Szent József szoborral (132.). Molnár Tibor is a Várkörúton építette fel saját házát (127.), melynek vaskapuja még mindig hirdeti építője nevét. Levegős villasorral épült be tehát a Várkörút északi szakasza és megnyílt a vasútállomás új terébe torkolló Új Várkörút, a Prohászka út (60-61.). Megnyitását hosszas tárgyalások előzték meg. A városias összkép érdekében a polgármester kemény harcok árán érte el, hogy az út egész hosszában csak emeletes házak építését engedélyezzék. A 38-as utazó tehát nem csupán a vasútállomáson (43.), hanem beljebb is talált újdonságot. Az igazi átalakítást pedig éppen a Belvárosban figyelhették meg az egykoriak. Intézményesen és tervszerűen országosan is először fogtak itt hozzá egy városképjavító munkához, amelybe a terek és épületek átalakítása mellett a cégfeliratok egységesítése is belefért. Say Géza így emlékezett a nagy munkára: „Vigyáztunk a városképre, hogy az új épületek abba illők legyenek; a portálok, névtáblák, világító-testek mind az új épületekhez, a környezethez illeszkedjenek”28. Az engedély nélküli, veszélyes, vagy a képbe nem illő cégéreket és feliratokat 1938. április 15-éig összeírták és a tulajdonos költségére eltávolították. Különösen szigorúan intézkedtek a Hősök tere környékén, ugyanis itt a hősi emlékmű látványát védték a szűk téren, ezen a szakaszon semmiféle térbe lógó táblát nem engedélyeztek. A nagy rendezési folyamat élén Möller István és Möller Károly, Kotsis Iván, Schmidl Ferenc és Molnár Tibor építészek álltak. Hozzá Hóman Bálint révén állami fejlesztési alapot kaptak. Az ünnepi év előtti építkezésekre ezen kívül a város 8,5 millió pengőt áldozott. Jelentős volt ezen építkezések, elsősorban a közműfejlesztések, és a népesség foglalkoztatása szempontjából az is, hogy az ínségmunka állami támogatása révén jelentős összegek áramlottak ide, s ezeket pontosan az addig ellátatlan rétegek megélhetésére fordíthatták. A strand építésekor a terv megvalósítását Hóman képviselő 35 ezer pengős segélye tette lehetővé. Az építkezéssel a városi mérnöki hivatal gondot fordított arra, hogy városrendezési problémákat is megoldjon: eltüntesse a mocsarat. Ennek érdekében egy év alatt 34 ezer kocsi homokot hordattak ide. Az alagcsatornákhoz négy km csövet használtak, a villanyt föld alatti kábelen vezették. A város az építkezésre — az államsegélyen felül — 85 ezer pengőt fordított, a munkát az ínségakció keretében bonyolították le, tehát hónapokig tisztes megélhetést biztosított a helyi iparosoknak, földmunkásoknak és fuvarosoknak. Csitáry Emil emlékirata is kitért a strandépítkezés és a mocsár lecsapolásának, valamint a Rózsáskertben a városi park kialakításának összekapcsolására. Még egy dolgot hozzárendelt azonban ehhez az építkezéshez: a gazdasági világválsággal összefüggésben a gazdák többsége a várostól bérelt földek utáni haszonbérekkel több éves lemaradásban volt. 149
