Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)

Székesfehérvár nekünk magyaroknak a városok városa

A nevét őrző Csitáry-éra kifejezés sikeres várospolitikai munkájára utal, amelynek célkitűzése az volt, hogy Székesfehérvárt dicső hagyományaira építve modern nagyvárossá fejlessze. Az érdemes polgármester munkásságának emlékét őrzi fúrásától napjainkig a Csitáryvíznek nevezett forrás a Rózsáskertben; ma már van Csitáry utca is. Emlékiratait Farkas Gábor válogatásában és gondozásában közölte a Fejér Megyei Hírlap 1994. szeptember 17. és 1995. május 17. között 36 folytatásban, majd 1995-ben az Árgus első három száma. A teljes emlékirat megjelenése folyamatban van.

Csitáry hosszú hivatalnoki pálya után, tehát nagy gyakorlattal, sok tapasztalattal és igen sokrétű családi kapcsolattal, ám mindössze 39 évesen foglalta el a város polgármesteri székét. Távolságtartó és híresen tisztakezű volt, ez a Zavaros Aladár nevéhez kapcsolódó panama-botrány után nagyon fontos tényezőnek bizonyidt. Molnár Tibor így ír erről visszaemlékezéseiben: „A Zavaros-Vargha bűnügy után elölről kellett felépíteni a város közigazgatási hitelét, becsületét. Puritán jelleme, jogi és adminisztratív tudása, példaszerű és céltudatos takarékossága megbirkózott e nehézségekkel is.”20 Határozott városfejlesztési koncepció megvalósítására vállalkozott. Nem számított ez kis merészségnek akkor, amikor a polgármesteri szék elfoglalásakor a város 5,8 millió pengő adósságának kamatai és törlesztése az éves költségvetés 27%-át eleve lekötötte. A tetemes adósságot — a Speyerkölcsönt és egy 1929-ben felvett nagy svájci kölcsönt is — az tette elviselhetővé, hogy annak nagyobb részét utak és csatornák létesítésére fordították. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy mindez a nagy 1929-33 közötti világgazdasági válság korszakában történt. Ám nagyobb

baj volt az, hogy a kassza üres volt. így ír erről a polgármester: „Megválasztásom után az első szomorú tény, hogy teljesen üres volt a városi pénztár még az alkalmazottak sem tudták megkapni az esedékes decemberi illetményüket. Nyomban a városi Takarékpénztár és Kereskedelmi Bankhoz fordultam — ennek voltam igazgatósági tagja — és a vezérigazgatónak, Csikós Andornak (34.) az intézkedésére, személyes felelősségem és kezességem mellett megkaptam az előzőleg megtagadott hitelt. Amint megállapítottam, a város tisztviselői és alkalmazottai körében nagyon jó hatást váltott ki gyors intézkedésem.”21 Meg kell itt jegyezni, hogy mindezek az intézkedések nem értek volna el ilyen gyors sikert, ha az ifjú polgármester koncepciója mellett nem áll apósa, Kari István, a város leggazdagabb gyárosa és virilistája tekintélye és vagyona. 1938-ban már egyértelműen Csitáiy sikerének és érdemének tekintették a város jó gazdálkodását: „A törvényhatósági városok közül hatnak nagyobb a tartozása, ellenben csak háromnak kisebb az adóssága a mién kénél... Meg lehetünk tehát elégedve, a mi városunk első polgára első a gazdálkodásban is, ez a város tehát nyugodtan reá bízhatja nem csak pénzét, hanem sorsát is.” — írta a Székesfehérvári Friss Újság.22

Tervszerű és szerencsés kapcsolatépítés, tudatos várospolitika, ésszerű gazdálkodás valamint szigorú takarékosság révén sikerült az adósságot kezelni, sőt a fejlesztések feltételeit is megteremteni.

Csitáry Emilt egykori beosztottja, a későbbi városi főmérnök, Molnár Tibor (36.) a következőképpen jellemezte: „Nyúlánk, majdhogy sovány, középmagasságú alakja, sohasem hangos, de világos beszéde nem volt imponáló. Tekintélyét éles esze teremtette meg.”23

145