Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Örvendezz király város! - Szent István Király Múzeum közleményei. B. sorozat 51. A Fejér Megyei Múzeumegyesült kiadványai 8. (Székesfehérvár, 2002)
Székesfehérvár nekünk magyaroknak a városok városa
SZÉKESFEHÉRVÁR NEKÜNK MAGYAROKNAK A VÁROSOK VÁROSA'5 A SZENT ÉVELŐKÉSZÍTÉSE Székesfehérvárt Szent István király halálának 900. évfordulója tiszteletére céltudatosan fejlesztették, az ünnepséget gondosan előkészítették, s a fejlődést az 1938-as ünnepi év méltó kereteiben országnak-világnak bemutatták. Ennek a nagy munkának kiváló munkásai és vezetői teremtek. Amint azt Hóman Bálint (1885-1951) kultuszminiszter, Székesfehérvár országgyűlési képviselője az ünnepi év 1938. január 17-ei megnyitásakor a Városháza nagytermében kifejtette, az ünnepségek szervezői a Szent István-i állameszme kisugárzásának tekintették Székesfehérvárt. Ez a máig ható, mai környezetünket is alapvetően meghatározó korszak keltette fel érdeklődésemet. Szíves és nagy tudású kollégák, levéltárosok, könyvtárosok segítségével fordultam a részletesebb vizsgálat felé. Itt kell azonban megemlítenem azok segítségét is, akik az elmúlt években — amikor még Pattantyús-Ábrahám Emánuel amatőr filmjének kockáit nézegettük — velem maradtak, sőt számuk örvendetesen meg is szaporodott, azóta is személyes emlékeikkel, iratokkal, újságokkal, tudásukkal, s olykor ízes adomákkal tették érzékletesebbé a kort. Akkor is főként a 38-as eseményekről beszélgettünk, ott szakadt ki dr. Altoijai Józsefnéből a sóhaj: „Istenem, hatvanegy év!”. Bizony, ez azóta még több lett. Kérem, tartsanak velem erre az emlékezésre! HÍRÜNK A VILÁGBAN A Magyar Művészet 1930. évi 7. számát Székesfehérvár történeti és művészeti emlékeinek szentelte. Az ünnepi évet megelőző városfejlődés eredményeiről avatott tollú szakemberek számoltak be: Say Géza és Somogyi Antal művészettörténeti szakmunkákban, a Szabó-Juhász-Pallay-Vértes alkotta csoport a gazdaságtörténet szemszögéből. Ennek a kiadványnak ma is jó hasznát vesszük, de a kortársak is nagyon várták, s ünnepélyes keretek között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székesfehérvári díszközgyűlésén mutatták be 1938. május 15-én. Láng István (1897-1944.), akkor az idegenforgalmi- és propaganda iroda vezetője, mintegy „hivatalból” írta meg városismertetőit, amelyeket magyar, német, olasz, angol és francia nyelven jelentettek meg, s amelyekhez Tóth Karoly remek fotóit is használták. Láng Istvánnak iszonyú sok feladata volt, nem csoda, ha fiai (dr. 142
